2010. május 31., hétfő

Carrie naplója



"Carrie Badshaw visszatér! És nem csak a moziba, hanem a könyvesboltok polcaira is! Candace Bushnell írónő azt vette a fejébe, hogy megírja Carrie tinédzser éveinek legjobb vagy épp legrosszabb momentumait. Kiderül, ki violt az első szerelme, illetve miért is lett belőle újságíró! De akinek nem Carrie volt a kedvence a Sex és New York-ból, hanem Samantha, Miranda, vagy Charlotte, az se keseredjenn el, hiszen állítólag az ő titkos naplóikat is meg fogják jelentetni!"

Íme egy újabb könyv, amit el kell olvasnom. Bár tudom, hogy amikor Candace eredeti Szex és New Yorkját olvastam, az vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. De amikor letettem, rájöttem: az én hibám, ha néha úgy éreztem, nem tetszik, mert a sorozatot vártam (mi mást?), pedig ez csak alapjait tekintve ugyanaz,  amúgy meg tök más... de ezt felfogva már úgy gondolok vissza, hogy tetszett, és jó volt, hogy megvettem. Szóval akkor most jön Carrie naplója.


"A Szex és New York előtt Carrie Bradshaw kisvárosi lány volt, aki pontosan tudta, hogy nagyra vágyik, de előbb valahogy túl kellett élnie a gimnázium utolsó évét, sikeresen lavírozva a buktatók közt.
Carrie és középiskolai barátai egy bizonyos pontig elválaszthatatlanok voltak. A bizonyos pont Sebastian Kydd megjelenése volt, melynek folyományaként egy barátnő árulása felnyitotta Carrie szemét, aki így kénytelen volt egész addigi életét átértékelni. A Carrie naplója felejthetetlen karaktereket vonultat fel, miközben bepillantást enged egy kamaszlány magáról és a világról való gondolataiba. Megismerjük Carrie családi hátterét, azt, hogy miként találta meg írói hangját, és igen szemléletes képet kapunk arról, milyen benyomást tettek rá korai kapcsolatai és barátságai. Merész és maró humorral megélt kalandokból tudjuk meg, hogyan jutott el Carrie szeretett városába, New Yorkba, ahol végre elkezdődött igazi élete.."

MarsDaninak.

Kb. tényleg akkora, mint a fejem... :D


te gyantaszűz vagy még?

http://www.kenyeztetomasszazs.hu/wp-content/uploads/2009/06/gyantazas.jpgHello Drágaságaim!

Itt ülök Bogiéknál, és épp gyantaszünetet tartunk.
Ma reggel, amikor felkeltem, eszembe sem jutott, hogy délután beülök Bogiékkal az Árkádba kávézni és fagyizni. De azt meg pláne nem, hogy a Bogiéknál egy szál alsónadrágban fogok sétálni a házban. De ez még mindig semmi. Az elmúlt pár percben épp Bogi jobb karját gyantáztam. Kicsit erőt merítünk, és jön a bal kar. Viszonylag kevés sérülést okoztam neki. most meg épp Katinak mutogatom a fél seggem, amolyan Madonna- Hung Up feelingben.
Nah, megyek gyantázni.
Post Scriptum: MarsDani, csináltam neked egy képet, majd otthon feltöltöm.
Jah, és Katynak köszönhetően új frizurám is van. Csók érte a picsádra.

mivel az előőző bejegyzést nem valószínű, hogy mindneki elolvassa, itt van egy kis...videóízelítő...

Shonda Rhimes blogbejegyzése a Grace Klinika 6. évadjának záró epizódjáról.

Shondra Rhimes blogbejegyzése a 6. évad fináléjáról
Shonda Rhimes ebben az epizódban megmagyarázza és kommentálja a 6. évad fináléjában (6x23 - Sanctuary; 6x24 - Death And All His Friends) történteket.
A cikk
Amikor kicsi voltam és valami hülyeséget csináltam, pl. felmásztam a tetőre, mosóport ettem, anyukám mindig azt mondta (azzal a fáradt, mérges, "Sokkal inkább lennék most egy tengerparton" hangsúllyal): Shonda, mit mondanál a védelmedben?

Mindezt azért mondom el nektek, mert egész biztos vagyok, hogy ha láttátok a 6. évad fináléját és olvassátok ezt a bejegyzést, és szeretitek a... nem is tudom, a babákat, Mer/Der-t, a boldogságot... Ha szeretitek ezeket a dolgokat, akkor most biztos azt kiabáljátok, hogy Shonda, mit mondanál a védelmedben?? MIT?

(És lehet vannak köztetek olyan sötét és ködös emberek, akik egyáltalán nem kiabálnak, hanem inkább azt mondják: Megértelek Shonda. Vagy legalábbis csak remélem, hogy vannak.)

A lényeg tehát, hogy azt kérdezitek, hogy mivel magyaráznám meg a finálét, akkor a válaszom: Nem tudom, mit mondanék. Őszintén nem tudom. Most egy kicsit fecsegek, hátha eszembe jut valami...

Készen vagytok? Hát akkor kezdjük:
Amikor felvázoltam a finálét a 6. évad kezdetén (akik nem ismernének még: én mindig először felvázolom a végét az évadnak, és csak utána dolgozok a többin), szóval amikor elterveztem, hogy lesz egy fegyveres ember a kórházban, jónak tűnt. Tényleg jónak.

De aztán kb. 20 epizóddal később, mikor már kezdtem írni, nagyon nem tűnt helyesnek. (Egyátalán nem.) Általában minden nap az ment, hogy bementem az irodába, ledobtam magam a kanapéra és teljesen kifordultam magamból, úgy nyafogtam mint egy csecsemő. Azt mondtam a többi írónak, hogy "Nem hiszem, hogy képes vagyok erre. Ez annyira szörnyű... Emberek sérülnek meg... Az az ember lelövi őket..." Tony, Hammer, Pete és mindenki az írói csapatban bátorított. Az egyik asszisztensem, Miguel azt mondta: "Meg tudod csinálni! Nagyszerű lesz!" Szóval aztán letöröltem a könnyeimet és elkezdtem írni...

A helyzet az, hogy szinte fájt írni a finálét. Szó szerint fájt. Mivel ahogy írtam ezeket a részeket, bele kellett élnem magam Gary Clark helyzetébe. Úgy kellett gondolkodnom, mint egy gyilkos. Egy olyan emberként kellett gondolkodnom, aki lelőné Reedet, Alexet, Charlest vagy Dereket... Mire megírtam a finálé első felét, már mondhatni belebetegedtem. Az én McCsábítóm - azt hiszem, meg fogjátok bocsátani nekem azt, hogy én jobban magaménak érzem Dereket, mint bárki más, hiszen végülis én írtam meg az én álompasimat - az én McCsábítóm tehát a földön feküdt, Meredith pedig sikított, miközben Derek haldoklott... És mielőtt leállítanátok, hogy fogjam be, én is TUDOM, hogy ez csak egy tv sorozat, nem vagyok őrült, de haver, akkor is olyan igazinak tűnt. Nagyon igazinak.

És van még valami, amit tudnotok kell: a finálé első részének a vázlatában Gary Clark lelőtte Baileyt. Baileyt. Lelőtte őt is. Leírtam, és aztán nem tudtam aludni napokig. Nem tudtam aludni, szóval inkább töröltem a forgatókönyvből. Az, hogy Baileyt lelövi már túl sok volt nekem. Ő a mi biztos pontunk, ő a sorozat lelke. Meredith a sorozat szíve, de a lelke Bailey, szóval muszáj volt ezt a részt törölnöm. Kizártnak tartottam, hogy tovább tudtam volna csinálni, ha Baileynek van egy lőtt sebe. A világ túlságosan is összeomlott volna. Derek eppen eléggé szörnyű volt, de ha már mindketten... az nem ment.

Azután érkeztem el a 2. részhez. Felborult minden, szóval azután mindent helyre kellett hoznom. Oké... várjatok.

Itt sokatok biztos kiabálnak rám, de akik nem, azok most kezdenek kiabálni. Tudni akarjátok, miért nem csináltam egy boldog finálét. Hogy miért nem történtek jó dolgok, boldog emberekkel, egy boldog fináléban. Hogy miért tettem azt Meredith-szel, amit tettem. Ordítoztok: "Utállak téged és a te hülye sötét és borongós agyadat Shonda Rhimes!"

(Kivéve ti, akik a sötét és borongós emberek közé tartoznak. Ti értitek, igaz? Még mindig velem vagytok, igaz? Nektek, akiknek még megvan a táncolós cipőtök, és a magasba emelitek a tequilás üvegeitek? Francba. Már ti sem?)

Ígérem, hogy ennek is megvolt a maga oka.

Meredith már teljes, és egészséges. Imádom azt a jelenetet, amikor elmondja Aprilnek, hogy milyen sokáig tartott neki megtalálni Dereket, milyen sokáig tartott rájönnie, hogy a felesége akar lenni, és hogy gyerekeket akar tőle. Ő már egy más nő. Az a tény, hogy terhes boldoggá teszi. Aztán pedig elvesztette a babát. Ennél a résznél elállt a lélegzetem. Az az arckifejezés, mielőtt Meredith azt mondta, hogy "éppen elvetélek", az egyszerűen lélegzetelállító. Reed meghalt, aztán Charles is meghalt, és ez mind szomorú. De a vetélés, az egyszerűen borzasztó. Meredith számára. A közönség számára. Mindenkinek. De az ember nem tudja, hogy mennyire akar valamit, amíg el nem veszti azt. Nem tudja az ember mit érez pontosan, amíg van valamije, aztán elveszti örökre. És pontosan ez az, amit akartam Meredith-szel. Azt akartam, hogy tudja, milyen nagyon-nagyon akar egy babát. Mivel Meredith nagyon sok mindenben hasonlít rám. Mindig arra gondoltam, hogy én sem akartam babát, amíg nem lett egy. És hirtelen a baba lett a mindenem. Azt akartam, hogy Meredith teljesen biztos legyen abban, hogy gyereket akar. Meredith ügyel arra, hogy ne kövesse el azokat a hibákat, amiket az anyja elkövetett. Szóval mindenképpen azt akartam, hogy biztos legyen benne. Eddig azt mondogattam, hogy Meredithnek soha nem lesz gyereke, de aztán úgy gondoltam erre, mint egy kihívás. Hogyan érem el, hogy Meredith IGAZÁN AKARJON gyerkeket? És aztán lett belőle ez a történet. Ez a szörnyű, szomorú történet.

Úgy is tekintek erre, mint egy fizettségre. Amikor eszel egy finom ételt egy puccos étteremben, kapsz egy számlát. Amikor veszel egy drága táskát, szintén kapsz egy számlát. Ha valamit akarsz, fizetned kell érte. És az élettel majdnem ugyanígy van. A mérlegnek egyensúlyban kell lennie. Ez egy csúnya játék, amit a szereplőink játszanak. Meredith megtartja az ő Derekjét, hiszen nem halt meg, de ennek az az ára, hogy végig kell néznie (úgy hogy valóban azt is hiszi), hogy Derek meghal. Aztán az adóbehajtók jönnek... Utálom, de ez az egyetlen út. Az univerzum ad Meredithnek egy csillogó pónit, aztán jól arcba is vágja. Hogy jön ő ahhoz, hogy mindene meglegyen? Mindig mindennek van ára.

Cristina. A finálé, főleg a második része Cristináról szól. Owen őt választotta, láttátok? Owen - szembenézve a halállal - tudja, mit akar, és amit akar az Cristina Yang. De ami még fontosabb, Cristina még közelebb került ahhoz, hogy szívsebész legyen. Volt már rengeteg tanára, sok akadállyal szembenézett már, de végre megkapta a legjobb tanárt, Teddy-t, és amikor azt mondja magának: "Fej vagy írás?", ahogy áll Derek meglőtt mellkasa felett... az volt az, amikor átment a végső viszgán. Akkor sem hagyja abba az operációt, amikor szó szerint fegyvert szorítanak a fejéhez, ez volt számára a kezdet. És mi volt a vizsga másik része? Ő az a lány, akinek mindig is nehezére esett kifejezni az érzelmeit, most mégis megteszi. Hajlandó megmenteni Dereket, mert szereti Mereditht, és megígérte neki, hogy a tőle lehetőt meg is fogja tenni. Cristica ma levizsgázott...

Szegény Alex. Nem sokat beszélt a részben, mivel majdnem azonnal meglőtték. Ami egyébként nagyon nehéz döntés volt számomra, mert imádom Alexet, és nagyon fontos a sorozatnak. Azt akarjátok látni, amikor beszél. De van az az eszméletlen pillanat, amikor Izzie-t szólítja. Lexie már megmondta, hogy szereti Alex-et, de annyira világos, hogy az egyetlen akit ő szeret az Isobel Stevens, aki ki tudja hol lehet. És hát szegény Marknak ezt végig kell néznie. Most srácok elmondom nektek: Nem vagyok benne biztos, hogy Lexie tényleg szereti Alexet. Szerintem az, hogy rájött, hogy Gary Clark a gyilkos bűntudatot keltett benne, hiszen úgy érzi, hogy az ő hibája, hogy Alex megsérült. De végülis Meredith már megmondta neki, hogy a szíve a vaginájában van. És az ő kapcsolata Alex-szel jóformán csak a szexről szól. Szerintem Lexie Mark Sloan-t szereti, de ez a Gary Clark dolog összezavarta. Szóval van remény, hogy Lexie és Mark újra összejön, de lehet, hogy ez eltart majd egy darabig.

Callie és Arizona együtt vannak! Nem szerettem azt, hogy külön vannak. Annyira jó páros, viccesek és édesek, és az, hogy továbbra is külön tartsuk őket, az most nem is jöhetett szóba. A baba dolog nehéz. Egy elég lehetetlen helyzet volt. De a végén mindketten hajlandók voltak adni egy kicsit, ami azt jelenti, hogy meg tudják oldani. Nem is igazán számít, hogy hogy döntenek végül a gyerek-ügyben. Az epizód végi csók egy biztos pont, amibe kapaszkodhatunk. Szeretik egymást, és semmi más nem számít.

Ez volt az egyik kedvenc, de legfájdalmasabb Bailey történetem. Egy doktor számára, csak ülni és várni amíg valaki meghal úgy, hogy nem tehet semmit, a legnagyobb tragédia. Amikor odahúzza a lábára Charlest, és azt mondja neki, hogy nem fog egyedül meghalni... arra egyszerűen nincsenek szavak. Hiszen az egész finálé alatt mindent megtett, amit csak tudott, amíg végül nem tudott már mit tenni, csak ülni és várni.

A MercyWestesekkel is történtek dolgok a részben. Reed meghalt, aztán Charles halt meg, ami szörnyű, de April és Jackson csatlakozott a csapathoz. Mer közelebb került Aprilhez, amikor megfogta a kezét. April elvesztette a legjobb barátját, Meredith pedig megérti, hiszen neki is van egy legjobb barátja. És Jackson... ő volt Cindy Lou. Mindennek ellenére az ő gyors gondolkodása mentette meg a napot.

Láttátok ahogy Richard visszavette a kórházát? Csakmert azt tette. Bement a kórházába és visszavette. Kiöntötte a vodkát és átvette az irányítást a kórház felett. Kivéve, hogy a kórház már nem is kórház. Hanem egy bűntény helyszíne. És az nem egy jó dolog.

Arról, hogy mi történt a lövöldözés után, mindenki csak tippelget. De nem kell sokáig, mert én tudom, de nem mondhatom el. Addig is, azt javaslom, hogy vegyétek meg a 6. évados DVD-t. Ki kellett vágnom 18 percet a finálé második részéből. 18 pernyi hihetetlenül szaftos részletet. Callie énekel, Lexie-t kidobják a mentőautóból, Cristina megkezdi Derek műtétét... És ezt csak a vágatlan verzióban láthatjátok a DVD-n. Ha elfutottam volna a csatornához (amit nem tettem, és abban az esetben ha ő olvassa, had mondjam el, hogy imádom a főnökömet Steve McPhersont, mert erős, jóképű és nagyon okos), de ha elmentem volna a csatornához, akkor felrakattam volna velük ezt a 18 percet a tévébe. De nem tettem szóval, az egyetlen mód, hogy élvezzétek azt a 18 percet, csak a DVD. Oké?

És végül pedig el szeretném mondani, hogy Michael O'Neil, aki Gary Clark-ot játszotta egy kedves, édes, érzékeny férfi, aki elítéli az erőszakot. Ez a szerep elég nehéz volt számára érzelmileg is. Bele kellett élnie magát a gyilkos szerepébe. Ő testesítette meg Gary Clarkokt, de egy dolgot mindannyian tisztáztunk: A világ Gary Clarkjai a rosszfiúk. Ha fegyvert használsz, lövöldözöl az rossz emberré tesz. Eléggé aggódtam, hogy ezt nem szögeztük le a fináléban. Ezért is volt Reed halála olyan brutális. Azt akartam, hogy ne legyen szép, ne legyen helyes. Mivel egy fegyver használata nem megoldás a problémáinkra.

Leírom még egyszer, hogy biztosan megértsétek: egy fegyver soha nem egy megoldás a problémáinkra.

Legyen jó nyaratok. Találkozunk ősszel. És köszönöm, hogy néztétek a sorozatot. Még akkor is ha azt kiabáljátok, "mit mondanál a védelmedben?". Ti tettétek ezt lehetővel. A hála, amit érzek, határtalan.

XO,

Shonda

(( AZ eredeti bejegyzést a magyar Grace Klinika Fansite fordította))

2010. május 30., vasárnap

csókoltatom a forgatókönyvírókat.

4 orvost lőttek le 1 grace klinika epizód alatt. Többek közt Dereket és Alexet. Jó, mi?

" édes álom marad a jövőnk"

mivel már harmadszor mondták le a mozit, kurvára kiakadtam, és úgy döntöttem, nekem mennem kell. Csak sétálni. Menni menni menni. Mindegy hova, kivel, csak valakivel valahova. Nikúú nem, mert másnapos, nacus nem mert nincs msnen, nóra nem mert bubó. De anitácska igen, mert ő mindig igen :D
Városba volt zsurcával, mentem, és öreg partyt toltunk. Két kicsi 18 esztendős vállán az érettségi súlyával és megrozzanva, mintha 80 évesek lennének, söröznek a város padjain. És nevettünk a szenvedéseinken :D
Míg nem a hátunk mögötti Lions pubból ki nem hallatszik az Eurytmics- Sweet dreams.
Erre epésen megjegyeztem: Édes álom marad a jövőnk. Egyetemestől, mindenestől :D Megyünk az Elcoteqbe. Bár nekem még mindig van esélyem, mert Roland azt mondta, hogy mehetek vele smink tanfolyamra :D (most megjegyzem a félreértések elkerülése végett: ha azt írom Roland, akkor az QueeRoland, amikor azt, hogy R. , vagy Mr.R., akkor az a "másik R... érthető?!)
És akkor megjelent G is, és sikerült újfent bealáznom magamat. (Y).
Hazafelé jövet meg találkoztam Ewével, és kicsit leültünk beszélgetni, meg panaszkodni, és nagyon jól esett. Igazából én hallgattam őt, de jó volt...
 Szóval jah... ennyi volt a mai napom.

Más... szerintetek kire hasonlítok jobban, Cherre vagy Michelle Pfeifferre?

2010. május 29., szombat

http://images.allmoviephoto.com/2006_The_Devil_Wears_Prada/2006_devil_wears_prada_wallpaper_003.jpg

"nemtom, csak kicsit furcsa vagy"

Igen. furcsa vagyok. de ki mondta, hogy nem szeretek az lenni?
szeretem magamat, az összes kis furcsaságommal együtt.
csak azért, mert más nem próbálja ki, továbbra is tejföllel fogom enni az epret. továbbra is fogok az utcán disney dalokat énekelni. továbbra is fogok néha hátrafelé menni. továbbra is fogok verseket szavalni a buszmegállóban. és továbbra is mosolygok mert tudom, hogy "normálisnak lenni nem előny, hanem a gyámoltalanság jele."

2010. május 28., péntek

twilight saga: eclips

Nikúúú. Boldog Szülinapot. Te Vénlány. 19, He?! Remélem Még  Azért Szóba Állsz Majd Ifjú Szerelmeddel (Velem :P)

2010. május 27., csütörtök

osztálykirándulás.

Sziasztok hűn rajongó olvasóim!

Orfűről jelentkezik kedvenc bloggeretek! Amikor ti olvassátok, akkor már otthon leszek, mert itt olyan istentelen helyen vagyok, hogy még WIFI sincs...szerintem azt se tudják mi az. Puritánok....
 

Nah, szóval leérkeztünk, pálinkáztunk, sétáltunk a tó körül, lábat lógattunk a vízbe, rögtönzött erotikus Madonna jelenettel borzoltam  a kedélyeket... dzsáválé romálé... mos tépp várjuk, hogy kiürüljön a cigányoktól hemzsegő étkező, hogy nekiálljunk főzni... juhú. Egyelőre ennyi... majd még jelentkezem. Pussz. 

 
 

Hajnali 4 óra 25 perc van... itt ülünk az étkezdében szólnak a cigányzenék, a nyálas barbee számok, Lady Gaga és minden finomság. Magam mögött tudok egy tóban fürdést, egy batman-től hemzsegő éjszakát (szegény kis puha pöcs)... Ami a kurva jó, hogy mit pofáztunk össze? Egész éjszaka party, nem pazaroljuk az időt alvásra...ehhez képest Andival és Ancsival agonizálunk csak itt.. Koppány, Ruszki, Árpi és Puhapöcsbatman kinn pezsgőznek, vagy alszanak egymás ágyékába dőlve... miért is nem vagyok ott? Such is life...



A 3 liter borból, üveg pezsgőből és fél üveg pálinkából semmi sincs már... hát ezek vagyunk mi. A tábortűznél rám tört az Rhiány, és ez eléggé negatívan vetült ki az est további részére... de az éjszaka bepótoltam mindent ami akkor kimaradt. Jajj, ki ne felejtsem, hogy délután Burival és Szimcseyvel felfedeztük laptopom rejtett játékkészletét, és öreg néninek segítettünk virtuálisan összeszedni a macskáit, miközben egy kegyetlenül gonosz indián akart minket széthágni.... aztán találtunk egy még ennél is betegebb játékot, ami ilyen űrhajós faszság volt, ahol AGGY-al, ANYAKIRÁLYNŐK-kel, ZÖLDKÖPŐSÁRKÁNYOK-kal, LÉZERSZEMŰPOLIP-pal és egyéb nyalánkságokkal kellett megküzdenünk az emberiség jövőjéért... nem sikerült.  Ezek után Szabinával egy kis Madonnamarthont tartottunk, Blonde Ambition Tourral, és  Sticky and Sweet Tourral.











 


Éjszaka közepén meg elmentünk egy kellemes kis sétára, aminek az volt a vége, hogy halálra rémülten menekültünk vissza a tábor helységbe, mert a kop1 és árpika befosatott minket...és pupő batman nem volt elég erős hogy megvédjen minket, bár állítása szerint, ő mindent megtett, hogy túléljük... az a baj, hogy szegény srác annyira kottára részeg, hogy befeküdt a dani navarrájának platójára, és üvöltött, hogy az a batmobil... ezek után elvitt egy kishableányos über romantikus csónakázó túrára, ahol én voltam Ariel, ő meg Sebastian, a rák. Így sajna a romantikus csók elmaradt, ami nem is baj, mert legalább a két galád muréna, agónia és begónia nem csobbantott minket bé a tóba.
 



Kel a nap. Világos van... és már közel 20 perce itt írok nektek, és ez egy óriásposzt lesz, és nem is fogja senki sem elolvasni... :D
 



Nacus, áldjuk a neved, amiért kölcsönadtad a vízipipádat... jah, szal ennyi... egyelőre. Ancsi üzeni, csak mi ketten vagyunk még talpon... meg andi is üzeni, hogy Héjj. Jóabuli. Kellene kelteni a népet. Mertazpoén.
 



Ajjaj... bunyó. poén. Daniölikoppányt. elsőkézben tőlem.
 

6:46... miután végighallgattuk Kop1 Árpi Gróf elvi veszekedését, iziben más témákra tereltük a szót. Valahogy a valóvilág szexvideóinál lukadtunk ki, ahol elmeséltem, hogy én márpedig puszta kíváncsiságból letöltöttem a pakkot, amiben volt Marcsi cumija, Frenky és Katka fürdőben szeretkezése, meg Katka mosókonyhás afférja... na most az a baj, hogy ezt a hangulatot nem tudom igazán visszaadni, ami itt uralkodott. Háromnegyed órán át röhögtünk Frenky seggén, meg a Kismocsok erlőnytelen névválasztásán, a VV kontra BB-n, a Candech Evelintől kezdve a Karsai Zita, mindenki a terítéken volt, de sírva röhögtünk. Főleg Anita, akinek a felénél elfogyott a hangja. És most rekedt, mint egy havibajos vasmacska. És sajnos most nem tudom visszaadni azt a hangulatot, élményt, amit ez a hajnali Frenky popóból kiinduló elmerohadás nyújtott. 7 lesz 6 perc múlva... remélem a 9 órási busszal elzsalhatok. Álmi vagyok, meeeeeeg este mozi (elvileg)... és álmos vagyok inkább. meg este mozi. De inkább álmos vagyok. Gondoltátok volna? Hát, most még eszembe jutott, hogy este mozi. Ejj de puhány lettem így félérett koromra...az éjszakázás sem olyan, mint réég vót. 

2010. május 25., kedd

today

Nah, hát ma beszambáztam suliba nyelvtan fakultációra, vagy mi a tökömre. Az egészből annyi hasznom lett, hogy megtudtam, lehet venni a büfében nagy dobozos hell energy drinket, és erika+bálint járnak. Szóval remélem ismeretlenül is érzékelitek, mennyire hasznos volt a nap ezen része.
Suli előtt meg várt nikúú., aki nemrég jött haza görögből, és már hiányzott.
Hozott nekem 4 ajándékot. 1 képeslapot a balcsiról (amit már 1 éve vett), 1 képeslapot görögből (rajta az Olimposszal, mert tudja, hogy imádom a mitológiát), 1 doboz görög cigit (Papastratos, 25 szálas, érdekes illatú...elszívtam már mindet majdnem) és egy luis vuitton vihargyújtót, ami hol működik, hol nem.
Innen elmentünk Árkádba (16 tonna fekete szén, ki eteti meg a disznókat reggel? a színpadon 3 majom), ahol a kedvenc kávézómba megvettem Neki is ugyanazt a "szemérmetlenül nagy fagylaltkelyhet", amit egy hete Szandinak is :) Nikúnak is tetszett :D
Imádom a Dolce Styl Nuovo-névre keresztelt fagylaltkehelycsodát.
1 órán át birkóztunk vele, és végül ennyi maradt:
Szóval királyok vagyunk. Közbe meg cigiszünetek, meg fotó szünetek. Íme páááár:
És jaj de jól éreztem magam. Innen el az Alexandrába, két könyvért... onnan az intersparba spárgát vettünk, mangós cukorkát és és és Evian ásványvizet. És ez jujdejó.
Innen el a város felújított főterére, ahol találkoztunk Mátéval, együtt SZITre, onnan aranycipóba, meg feltöltetni a luis vuittont, hogy működjön rendesen (működik).
Onnan meg haza.
És köszönöm a mai szép napot nikúrikú.

lyukassz ki

be fog nőni a piercing lyukam a szemöldökömben.
És és és és a fülemben is a lyuk.
ejj.. ejjj.,. ejj,..

de van görög cigim meg luis vuitton vihargyújtóm.
szóval life tastes great.

majd még mesélek a mai napról.
csók. 

2010. május 23., vasárnap

jövő7

Hétfő: Gadány. Máté szülinapi bulija. Család. Kert. Friss levegő. Juhú.
Kedd: Suli. Nikúú. Anyu doki.
Szerda: osztálykirándulás.
Csütörtök: osztálykirándulás. Szex és New York 2.
Péntek: még semmi.
Szombat: még semmi.
Vasárnap: még semmi.

Freedom To Love

Kedves olvasó!
Elképzelhető, hogy hallottál már arról a hírről, miszerint Malawiban 14 év börtönbüntetést ítéltek két homoszexuális férfinek, csak azért, mert melegek, és szeretik egymást.
A bíróság a természet törvényei ellen való vétségre hivatkozva ítélte el őket.
Kérdem én, nem a szerelem maga a természetesség? Aki ezt gátolja, az nem áll a természet útjában? Nem vét ellene?
Az én nézeteim szerint igen.
Ha a tieid szerint is, akkor kérlek segíts Madonnának, Steiner Kristófnak, Nekem, de leginkább Twionge Chimbalanga-nak és Steven Monjeza-nak, és add hozzá a neved a listához itt:
http://www.raisingmalawi.org/FreedomToLove

Bővebb információk:
http://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2010/05/20/14_ev_borton_a_homoszexualis_parnak_malawiban/

http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2010/05/22/madonna_is_kuzd_a_14_ev_bortonre_itelt_homoszexualis_malawi_parert/

http://steinerkristof.com/szabadsag-szerelem 


köszönjük.


“Sokkolt és szomorú vagyok a malawii bíróság mai döntése miatt, amely két ártatlan embert ítélt el. Csak a tisztázás kedvéért, hiszek az emberek közti egyenlőségben, nem, bőrszín, faj, vallás vagy szexuális orientáció nélkül. Ma Malawi óriási lépést tett visszafelé. A világ fájdalmas és beteg, ezért szükségünk van a legalapvetőbb emberi jogunkra, mégpedig szeretni és szeretve lenni. Felhívom a haladó gondolkodású férfiakat és nőket Malawiban, és világszerte, hogy álljanak ki az egyenlősségi jogok mellett.”
(Madonna)

2010. május 22., szombat

túlsúly

Samu: Túlsúlyos vagyok...
Bogi: Miért lennél?
Samu: Mondta az internet.
Bogi: És azt mégis hogyan?
Samu: Hogy hogyan?
Bogi: Hát bekapcsoltad a gépet, felléptél a netre, és az rád förmedt, hogy Bence, te túlsúlyos vagy?!
Samu: valahogy úgy...

2010. május 21., péntek

Express yourself, don't repress yourself

http://madonna.co.hu/wp-content/uploads/2010/05/interview_111.jpg

"a sors otromba fintora"

Reggel még az volt a legnagyobb problémám, hogy R-rel álmodtam, este meg már úgy fekszek le, hogy könnyen lehet, hogy elvesztem életem legfontosabb emberét.

2010. május 20., csütörtök

ahogy lesz úgy lesz

A történelem megismétli önmagát. Pont, mint 2002-ben. Ugyanazokat kellett végighallgatnom, ugyanazt érzem. Csak már erősebb vagyok. Felkészültebb.

la dolce vita.

csók.szandi vagyok.itt ülök Bence(Samu) mellett,aki egy szemérmetlenül nagy fagyikelyhet rendelt nekem,névnapom és vizsgám megünneplése érdekében.szóval előre eszünk a medve bőrére.és most írtam nála.tök jó.kicsit perverz :P
ennyi.


Köszönöm Szandikám!! nyusziborsóm! Imádlak:D De ezt tudod :D :D


nincs mit kis bogárszempillám :D

az eddigi szomorodós napok után most legszívesebben felpattannék az íróasztalra, és teli torokból énekelnék, és önfeledten táncolnék.

Ne húzd, hogy a szerelemnek, boldogságnak vége
Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe
Húzd, hogy hervad a virág
Húzd, hogy komisz a világ
Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány,
Hogyha csókért szívet ad,
Húzd el azt, hogy a szerelem
Csalfa délibáb

Hajmási Péter, Hajmási Pál
A barométer nem imponál
Ne búsulj babám, mert az egy garast sem érr
Ne búsulj, lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
Hajmási Páter, Hajmási Pál
A barométer esőre áll
Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe
Hajmási Péter, Pityke Pál


Csak mert ehhez van kedvem.

?

A héten másodszor álmodtam veled. Párizsban voltunk. Hmmm.

bsz

Már fél órája május 20-a van!!!
Nagyon boldog születésnapot kívánok Neked édesem!
http://www.zillow.com/blog/files/2009/07/cher.jpg

2010. május 19., szerda

mert ez egy ilyen nap.

fekszek az ágyamban. Paplannal bebugyolálva. Epres fagyit majszolva (szívfájdalmakra különösen ajánlom). Aerosmith-t és Madonnát énekelve. Mert ez egy ilyen nap.

2010. május 18., kedd

pride

Ma megkérdezték tőlem, hogy vagyok-e valamire büszke az életemben?
Azt feleltem, igen. Arra kimondottan büszke vagyok, hogy hasonlítok Ozzy Osbourne-ra.



(Az egy teljesen elhanyagolható, és mellékes tény, hogy nem is hasonlítok rá. Hála istennek. )

ittavilágvége

Pécs időjárása

13 °C
Aktuális: Foltokban felhős
Szél: ÉNy, sebesség: 32 km/óra
Páratartalom: 56%

Aerosmith - I Don't Wanna Miss a Thing

Ezzel kívánok Ritának boldog szülinapot (bár tudom, nem olvassa a blogom), és
Szandinak boldog névnapot. Meg ma folyamat ez üvölt a hangszóróimból, mert hajnali egykor beraktam az Armageddont, és a végét végigsírtam, és félhangosan énekeltem (aminek 3 körül nem örült a család), hogy :I DON'T WANNA CLOSE MY EYES, I DON'T WANNA FALL ASLEEP CUZ I MISS YOU BABY, AND I DON'T WANNA MISS A THIIIIIIIIING.

:)

Drága egyetlen Egyszarvúm!!!
Hihetetlenül boldog névnapot kívánok Neked.
Szeretlek nagyon. Kívánom, hogy találd meg a boldogságod,
és légy nagyon vidám.
Pussz.

2010. május 17., hétfő

Koncz Zsuzsa - Az első villamos



Hogy miért? Mert ma egész nap ezt dúdolgatom, és jó kedvem van tőle. A kint tomboló orkán ellenére is.
Most, hogy már 17 napja tart a nyári szünetem (érettségikkel megspékelve), mit teszek?
Be megyek az oskolába.

2010. május 16., vasárnap

elviselhetetlen a hiányotok :(

elemezzünk.

Elemezzünk helyzetet.
1. számú egyed: "Ez a kapcsolat nem kapcsolat. Túl fiatal vagy. De találtam neked magam helyett valaki mást."
2. számú egyed: "Bocsi, mégis inkább más térfélen játszok. Rájöttem, hogy nekem ez nem megy."
3. számú egyed: "Ez egy egyszeri alkalom volt. Csak kellett már, hogy kiadjam a gőzt. Törődj bele".


Vonjuk le a konzekvenciát: kibaszott nagy pancser vagyok, aki egyszeri alkalomnak ugyan megteszi, de normális kapcsolatra nincs kilátásom. Szóval, ahogy Miranda mondaná (ugye Miranda volt?) : "Hé, van valakinek egy tökéletesen jelentéktelen barátja, vagy netán egy szobanövénye, akivel szombat este elmehetnék vacsorázni?"
Tényleg nem tudom, hogy mitévő legyek. Legalább egy normális lett volna. 
Valaki mondjon valamiféle életbölcsességet, ami ide illik, mert lassan már felrobbanok.
Im not your bitch don't hang your shit on me

2010. május 15., szombat

semmiextra :S

tojáslikőrös capuccinót szürcsölök, és közben várom, hogy történjen valami csoda az életemben. Hát... eddig nem nagyon történik. Az idő kinn pocsék... pedig annyira mehetnékem van. De hát így a legtöbb, amit tehetek, hogy berakok egy pornót, aztán jól érzem magam. 
Ennél pedig most több kell.

2010. május 14., péntek

Mr. R.

egyedül feküdtem  földön. odamásztam a gép elé. visszaolvastam a 2009 júliusi beszélgetésünket. annyit mosolyogtam rajta.  meg kicsit fájt is nagyon. annyira jó volt minden.

Where are those happy days, they seem so hard to find
I try to reach for you, but you have closed your mind
Whatever happened to our love
I wish I understood
It used to be so nice, it used to be so good

Szeged

Tegnap Szegeden jártam. Teljesen egyedül. Apu levitt, és onnan elment a dolgára. Én pedig egymagam felfedeztem a város rejtett, és nem rejtett csodáit. Csodaszép parkokban jártam, pihentem a Tisza partján, fagyiztam a Klauzál tér piros macskaköveinek társaságában, és rágyújtottam a Dóm nagy tornyainak árnyékában.
Átmentem a Tiszán, ami tőlem nagy szó, de hát ki kellett próbálnom, milyen érzés. 
Imádom Szegedet. Tényleg.... csak hát az Alföldön van... de így még nehezebb utálnom azt a pusztaságot.
http://panzio-szeged.hu/wp-content/uploads/2009/07/20070612-szeged.jpg

2010. május 12., szerda

dugj meg

Nah, akkor kezdjük az örömhírrel, a matek, amiből azt hittem megbasznak, mint a kurvaélet: 3as lett. Ami azért jó, mert 3asom matekból nagyon nem is volt :D Végig minden gimis év végén 2es voltam (kivéve PatkányPetra, nála 4es :D ). 46 százalék, kérlek titeket, boruljatok térdre előttem... köszönöm Nacus a számológéped, és köszönöm Roland a függvénytáblás módszer javaslatát. Hejj hejj.


A mai biológia viszont véresen gáz volt. De borzasztóan. Nem erre készültem (vagy egyáltalán nem is készültem? ). De hát le vannak tudva az írásbelik, és juhéé, meg hawaii van... legalábbis 1 hónapig az. A legjobb a biosszal kapcsolatban: amikor már nagyon nem tudtam mit csinálni, írtam egy üzenetet Daninak egy zsepire: DUGJ MEG. Erre a hülye csak a DUGJ-részt látta, és azt hitte, hogy az egyik feladat megoldásait adtam oda neki, és elkezdte keresni, hogy hova stimmelhet. 5 perc múlva, amikor még egyszer átfutotta az üzenetemet, leesett neki, és beverte a fejét a paba, és vagy 10 percet röhögött. Hát, ennyit a bioszról :)
Félérett vagyok mostmár hivatalosan is.

mi mind egyedül alszunk el

Don't make no promisses that I cannot keep
I won't be no prisoner of somebody's needs
You may have lovers wherever you roam
But sooner or later...oh, we all sleep alone
We all sleep alone

2010. május 11., kedd

szép nyári nap

Valahogy nagy nehezen el kell másznom a fürdőszobába, hogy ott lemossam magamról a bánat mocskát, kimossam a korpát a hajamból, a csipát a szememből. Levágjam a körmeim, és leborotváljam a hónaljam, meg az arcomon elburjánzott dzsungelt. Aztán felöltözzek a kedvenc farmer-póló összeállításomba. Körbeáztassam magam a kedvenc lacoste illatommal.Gyakoroljam a tükörben az elbűvölő szexi mosolyomat.
Aztán elinduljak egy szülinapi buliba, ami egy elit kávézóban lesz, csak azért, hogy addig se érezzem senkinek a hiányát, és találkozzak Boglárkámmal és Nórámmal (akikkel már rég nem találkoztam...nagyon rég), és kiöntsem nekik a szívemet, és reménykedem benne, hogy megértik. Asszem most Carrie is ugyanezt tenné a helyembe, meg Bridget Jones is.

tanuld meg elengedni.

2010. május 10., hétfő

Kányádi Sándor- valaki jár a fák hegyén

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény 
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon

valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem

dOmBoRi PiKcSöRtÁlYm.

Mert vannak dolgok, amik szavakkal leírhatatlanok.


Zozóval, egy átvirrasztott éjszaka után. ( Az ablakban Csinos, aki nem sokat aludt :P )

http://lh6.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gDVXEcZCI/AAAAAAAAWQE/yNTGWgUBO2A/s576/112--els%C5%91%20duhaj%20%C3%A9jjel%20ut%C3%A1n....Zozo%20Samu%20Pretty-1.jpg




Pretty kirongyolt a házból, és reggelizni akar...


http://lh4.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gDWypoH9I/AAAAAAAAWQI/OMLWfWuiJ0M/s512/113--Samu%20cigivel%20Pretty%20takar%C3%B3ban-1.jpg


Pretty meg is kapta a reggeli adagját... és csatlakoztunk hozzá Zolival.... asszem itt olyan 8 óra se volt még xD


http://lh6.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gDX1hmltI/AAAAAAAAWQM/jCOxOG5345M/s640/114--kutyaharap%C3%A1st.....Samu%20Zozo%20Pretty-1.jpg


A stégen, egymás közt....
http://lh4.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gEHABv-GI/AAAAAAAAWSY/yxqd8PuOaM0/s640/144--st%C3%A9gen%20Zsuzsok%20Pretty%20Kyra%20Zozo%20Ilike-1.jpg
Valamit nagyon magyaráztak nekünk, mert figyelünk....
http://lh6.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gEIm0vTrI/AAAAAAAAWSc/bES3DBkGmxE/s640/145--st%C3%A9gen%20Samu%20Ilike%20Zozo%20-1.jpg
Nevetünk az ebéd közben....szintén pálinka.
http://lh3.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gE1TH1spI/AAAAAAAAWUs/OrZGXQ_O46Y/s640/179--fakuty%C3%A1k6-1.jpg
Éjszaka is kiültünk... egyik oldalamon Ilike, másikon pezsgő, pálinka, energiaital...
http://lh5.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gGQgv-lxI/AAAAAAAAWZQ/eJFftxgGNns/s640/234--st%C3%A9g..Zozo%20Samu%20Ilikee-1.jpg
Pertu Marussal :)
http://lh6.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gGXoB_glI/AAAAAAAAWZs/mqTS7MnS-6w/s640/241--st%C3%A9g...Macs%20pertu%20Samuval-1.jpg
Zoli is tegezheti Marust :)
http://lh4.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gGbOU3-rI/AAAAAAAAWZ8/BmGlRic47iU/s640/245--st%C3%A9g..pertu%20iv%C3%A1s%20Zozo%20MAcs%20Samu%20les-1.pertu%20iv%C3%A1s%20Zozo%20MAcs%20Samu%20les-1.jpg















 Alkesz banda....
http://lh6.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gGc6xmXJI/AAAAAAAAWaE/SBFfw9wUw2U/s640/247--st%C3%A9g..Samu%20Zozo%20Macs%20Pretty-1.jpg
Kicsit magunk közt beszélgettünk a tó felett...
http://lh5.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gHISG_XXI/AAAAAAAAWco/PvLKe80TkDw/s640/284--Zozo%20Ilike%20Samu%20Pretty%20a%20st%C3%A9gen-1.jpg
Családom.
 http://lh6.ggpht.com/_xsx4L0hqRVE/S-gHKa6wQdI/AAAAAAAAWcw/M6CAkoIzAJM/s640/286--Pretty%20Zozo%20Ilike%20Samu%20st%C3%A9gen-1.jpg

2010. május 9., vasárnap

vigyük haza önmagunkat.

A könyvbéli Frances Mayes nagy aprósággal részletezi a toszkánai Bramasole villája felújításának, és lakhatóvá tételének minden apró részleteit. Olyannyira édesen írja le a legalantasabb. és nehezebb ház körüli felújításokat, hogy az ember kedvet kap egy kis házalakításhoz.

A filmbéli Frances Mayes látványvilágával, és esengő hangú audiókommentárjával varázsolja el a nézőt, amikor a házát renoválja.

Eldöntöttem. Nekem most erre van szükségem. most költözködünk, mint tudjátok... nem akarom már felújítani többé a szobámat. Most akarom, hogy olyan legyen, ami Nekem tetszik, ahol én otthon érzem magam... otthon... pont ez a lényege. Otthont akarok létrehozni abban a kis lukban, aminél még Herripotter gardróbja is nagyobb...de akkor is az enyém, és szeretném olyanra csinálni, amilyen én vagyok. Így felfedezhetném önmagamat, és mélyre áshatnék a lelkemben. Helyretehetném magam, közben pedig mindezt a tapasztalatot kivetíteném arra kis kék-fehér (jaj de görög) szobácskára.

Mert ha talán rend berakom a lelki világomat, és ha talán olyan helyen ébredek minden nap, amit én terveztem, ahol én rendezkedtem  be, ami én vagyok, és boldogságot áraszt.... akkor talán én magam is boldogabb leszek, és talán több esélyjel indulok neki a nagyŐ keresésének.

Mennyire szerencsés vagyok, hogy én megtaláltam...ráadásul egyszerre ilyen sokat ♥


















„Lelki társ. Két kis szavacska, és egy nagy gondolat. Azt jelenti, hinni abban, hogy van valahol valaki, aki őrzi a kulcsot a szívünkhöz és álmaink házához. Csak az a dolgunk, hogy megtaláljuk. Hol van hát ez az ember?” 
(Szex és New York)
mivel az elmúlt 57 órából 5öt aludtam, most csak ennyit írok az Domboriról: 
VISSZA AKAROK MENNI!!

Majd jön a rendes élménybeszámoló, pikcsörtálymmal, de előtte nagyot alszok.
És remélem, veletek hármótokkal álmodok.

(Szerk...a vicces az, hogy már negyed órája agyalok azon, hogy körülírjam ezt a négyest...hogy mik is vagytok nekem...család, barát, lelki társ, akikért érdemes élni, aki miatt megéri élni... de ezek mind ilyen fellengzős nagy szavak, és nem egyáltalán adják vissza az érzéseimet.)

2010. május 7., péntek

boncoljatok fel

ha Roland előbb ír...

Ha Roland előbb írt volna, tán megfogadtam volna a tanácsát, és játszanám aközömbös leérhetetlent....
de nem, ehelyett nekem írnom kellett neki, amivel megint lejárattam magam. Legalább is úgy érzem...válaszként kaptam egy mondatot, amiben kifejtette, hogy majd ír, most nem tud gondolkodni, csak "vegetál"...
Baszki, annyira nem is jó, hogy megalázzam magam, meg hülyét csináljak magamból...
de hát akkor mégis miért csináljam? Talán azért, mert elviselhetetlenül vágyakozok már arra, hogy valakit szeressek, és viszont szeressenek, ezért az első utamba akadó ember nyakába borulok? de ez azért szánalmas nem? 

Idézgessünk kicsit: ráczzsuzsa-állítsátokmegterézanyut!


"Mami mindig mondta, hogy nem kell fejjel rohanni a falnak. Majd jön, akit keresek, ha akar. Annyira akartam a lényeget, hogy kiugrott a kezeim közül, és a nagy kapkodásban elfelejtettem, hogy valójában én mit akarok, én ki vagyok. A boldogság közel van, itt van az orrunk előtt, csak nem látjuk."

Akkor most Samu, esküdj meg az alvilági folyó, a Styx háborgó vizére, hogy többet nem járatod le így magad, és ha közömbös választ kapsz, továbblépsz. 

Ki az az egyetlen egy ember a földön, akinek meg kell felelned?
Saját magadnak.

2010. május 5., szerda

töri

Tényleg beraktak NEKEM töri érettségiben egy görög mitológiával fogllakozó esszét? Nekem, akinek az élete a mitológia? Ejj ejjj ejjj... gyerekek....

nembírbeletörődni

lehetséges variációk:


a) írok neki iwiwen, és mondom, hogy bocs, ha bunkó voltam, csak idegbeteg vagyok az érettségi miatt, meg minden, meg kicsit csorbult a büszkeségem...satöbbi satöbbi


b) felveszem MSNen, és haverként elkezdek vele beszélgetni, aztán majd erre terelem a szót


c) elkapom az utcán és megerőszakolom.



Kérlek titeket, kommentben írjátok le a szerintetek legjobb döntés betűjelét.

fuck.

Nem akarom közszemlére tenni az érzéseimet.
De akarom, hogy tudjátok, vele se lesz folytatás, és ismét magányosan árulom a petrezselymet.

2010. május 4., kedd

behalok xD

mire jó a napiszar? A sok értelmes komment közt felfedeztem egy gyöngyszemet:


"Kutyából nem lesz szalonna, kurvából nem lesz Madonna!"


Ez valahogy feldobta a hangulatomat, és esküszöm, megpróbálom belecsempészni valahogy holnap a töri érettségibe ezt a mondatot! :D Ezzel az egy mondattal annyira helyrebillentették a lelkiállapotomat, hogy csak na xD
Mostantól erre fogok gondolni, amikor felteszem magamnak a kérdést: "Vajon Madonna megtenné, ha a helyemben lenne?" vagy "Madonna büszke lenne rám?". Mert mondjuk általában ezek a kérdések adják tetteim alapjait....

Amúgy meg ha már itt tartunk... nem akartam Tőle semmit. De amióta láttam egy olyan képét faszbukon, ami IWIWen nem volt kinn, hát az óta eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha... Oké tudom, nem tartozik bele abba a kategóriába, ami alapján eddig válogattam, szóval nincs 20 felett, nem zöld a szeme, nem fekte a haja... de legalább pécsi, és kimondottan jól éreztem magam vele. Szóval nem tudom. Madonna? Tényleg nem érettségi alatt kéne ilyesfajta huncutságokat csinálnom....

Radnóti vers a hangulatomat szimbolizálva

Járkálj csak, halálraítélt!
bokrokba szél és macska bútt,
a sötét fák sora eldől
előtted: a rémülettől
fehér és púpos lett az út.

Zsugorodj őszi levél hát!
zsugorodj, rettentő világ!
az égről hideg sziszeg le
és rozsdás, merev füvekre
ejtik árnyuk a vadlibák.

Ó, költő, tisztán élj te most,
mint a széljárta havasok
lakói és oly bűntelen,
mint jámbor, régi képeken
pöttömnyi gyermek Jézusok.

S oly keményen is, mint a sok
sebtől vérző, nagy farkasok.

van az úgy...

Azt mondják az okosok, hogy a nagy vizsgákat megelőző napon nem szabad már sokat tanulni. Megfogadom, és most már csak lazítok egész délután, meg olvasgatok.
Tudjátok mit olvasgatok?


Athéni demokráciát
Római köztársaság válságát
Angolszász parlamentáris rendszerek kialakulását és működését
Nagy földrajzi felfedezéseket
Reformációt
Világháborút
Mégegyvilághbáorút
56os forradalmat
A diktatúra kiépítését Magyarországon
Kádár rendszert


Tud bárki is ezeknél izgalmasabb, pihentetőbb, kikapcsolódós olvasmányt? 
Szerintem nem.

gecimatek.

"Idén nehezebb volt elérni a kettest a matematikaérettségin - állítják az fn.hu által megkérdezett matektanárok. "

Én is állítom.
Majdnem elsírtam magam közbe.
Megbuktam. Najó, nem valószínű, de kibazsott kevés kell hozzá, hogy nehogy megbukjak... mondjuk megnéztem a megoldásokat a fn.-hu-n, és elvileg zaok szerint megvan... hát... majd meglássuk.

Amúgy meg miután megnéztem a megoldásokat gyűlölöm ezt az érzést, hogy baszki ez tényleg ennyi lett volna csak?! Az élet szép. NEM.

2010. május 3., hétfő

volt egyszer egy zöldnap.

szexboszorka vallomásai

Mennyivel egyszerűbb lenne az életem, ha nem bonyolítanám viharos szexuális afférokkal.
miért is? Mert akkor mondjuk az érettségin járatnám az agyamat, és nem azon, hogy most lesz-e folytatás?, vagy mi lesz?, vagy mi nem lesz?, vagy mit szólna hozzá egy illető?, vagy mit nem?, vagy jó voltam? vagy nem voltam jó?

manikűrt esetleg?

Andussal nézegetjük épp a tavalyi ponthatárokat, meg játszok a pontszámító kalkulátorral a felvin...
és jött a hideg zuhany:
2008 ban a PTE BTK magyar ponthatára 319 pont volt, tavaly 353... ami azt jelenti, hogy 34 ponttal növekedett... ergo idén a várható pontszám 387 lesz, ami akkor lesz csak meg, ha az emelt magyarom 80%os lesz (kizárt), a törim 75 %os, a matekom 50%os, az angolom 75%os, a bioszom meg 60%os.

Tehát mi következik ebből?
Az, hogy mehetek manikűrös OKJs képzésre, mert az egyetemnek még a kapuján sem engednek be...

U.I.: Anitácska közölte velem, hogy szerinte nem 34-el emelik, hanem 34-el csökkentik a ponthatár. Ő ebben bízik. Hagyjuk meg gyermeki ártatlánságából fakadó naivitásában.

If God were like we are

Túl vagyok az emelt magyar érettségi írásbeli részén.
Ez önmagában már megérdemel egy nagy tapsot!
Könnyebb volt, mint amire számítottam, de nehezebb, mint amiben reménykedtem.
De most meg vagyok könnyebbülve, ám nem akarok előre inni a medve bőrére. Ki tudja, lehet mindent elkúrtam. Holnap majd felrakom a feladatokat.
Na de most pihi, aztán meg matekozás és törizés...

Ki akarja kiszedni a szemöldököm?

2010. május 2., vasárnap

Ballagás :)

Hát pénteken háromnegyed négykor befutottam a Deákba, mint ott tanuló diák, utoljára. A termünkben úszott a padokra és a táblára ragasztott orgonák és tulipánok illata. A mennyezetet 31 színes héliumos léggömb töltötte meg.  Minden padon egy bizonyítvány és egy tarisznya. Ott áll bent az a 29 diák és 2 tanár, akik négy éve körülvettek, biztattak, bántottak, óvtak, kinevettek, szerettek. A méltán híres neves 12. B.
Aztán jöttek szépen a tanárok, beültek a padokra, mi meg versekkel, és énekekkel elbúcsúztunk tőlük. Majd ezután Anita, Réka és Dani társaságában utoljára kikönyörögtük a portásbácsitól, hogy engedjen ki minket, hogy elszívhassunk egy szál levegőt. Aztán vissza, még pár fénykép, még pár nevetés, és megszólalt a nekünk jelző csengő (amit milyen gyakran vártunk, de most nem az órára csengetett rá, hanem a közös idő végére). Felálltunk szépen sorrendben (én, a puncsos gyerek természetesen az első sorban az osztályfőnökkel). És akkor nekiindultunk utolsó utunknak. Kinn végighallgattuk a 12.A.-sok és a 11.-esek búcsúbeszédét, az igazgatónőnk meghitt búcsúztatóján, melynek végén kiosztotta a négy évért járó legnagyobb iskolai kitüntetést, a Deák diplomát, amit 12 tanuló (köztük én is ) elnyertem. Ezután jött a két osztályfőnök színpadias elköszönés a osztályaiktól, majd az én vers szavalásom ( Jorge Luis Borges- Egyszerűség). Engem Anitácska követett, meglepetés versével, ami egy búcsú volt az osztályfőnökünkhöz. Aztán szépen lassan az ünnepély lecsengett, a tanévet lezárták, minket meg útnak eresztettek a jövő heti megpróbáltatásoknak, az érettséginek. És a legvégén szélnek eresztettük a 31 lufit, ami tán még ma is száll valahol, ha ki nem szivárgott belőle a hélium, fel nem akadt egy fán, stb.
És akkor pikcsörtálym:







































































atabló :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails