Dolgok.

Dolgok. Amikről beszélni van kedvem.
Dolgok. Amikről tán beszélni is kell.

Michael Cunningham. Otthon a világ végén. Még csak az 50. oldal közelében tartok. Igen, aki olvasta, tudja melyik részt hagytam el. Amikor meghalt Carlton, az egyik főszereplő bátyja. Futott. Be a házba. Át az ajtón. Az üveg ajtón. Nem látta. Neki futott. Elvágta a nyaki ütőerét. Hamar halt meg.

Letargiába estető. És most ilyen mélabús kedvem van.

Ha már a halál a téma, akkor had említsem meg Jávorfi Jánosnét, közismertebb nevén Rozál nénit, aki a kezdetektől, több, mint 20 éven át vezette a Nevelési 1. -iskolát, akinek sokan köszönhetik azt, haol most vannak, többek között én is, ha jól tudom, tüdörákban Péntek reggel elhunyt. RIP.

Akkor egy kicsit derűsebb téma, imádom a Szívek szállodáját. Erről kicsit bővebben akartam írni. Kicsit vidámabbat. De most, nem tudok. Kedvem sincs hozzá. Szomorú vagyok.