Antonius és Kleopatra

"Ne sírj; egyetlen könnyed többet ér,
Mint minden, amit vesztek, nyerhetek.
Csókolj meg, ez kárpótol. Tanitónkat
Elküldtük- visszatér-e? Ó, szerelem,
Ólom ül bennem. Ételt, bort ide!
Tudja a sors: minél kegyetlenebb,
Annál inkább a szemébe nevetek."