2009. március 15., vasárnap

Kovács Boglárka

Hol vagy?

Kérdezem Tőled,
De hogy régi Tőled,
Vagy már egy újtól,

Aki még nincs itt,
De epedve várom -

Vagy visszasírom
A régi halálom...
Hol vagy?

Te tettél azzá,
Ami most lettem,
De már mást remélek,
Csak nem tudom, tényleg
Véget ért-e,
Vagy csak szunnyad itt bent,
S várja eljövetét,
Csak hogy újra fájjon.
Nem szabad, tudom már rég,
Előre kell tennem szívem szemét,
Várom is a csodát
- Pozitívan élve -
De nem tudom megtenni,
Hogy egy picit se remélve
Éljek tovább... nélküled.
Mert ami volt, ha nem is volt,
Erős volt.

4 megjegyzés:

Bogi írta...

Tetszik?:)
Hozzám is szabad kommentelni.
Olyan jó volt, hogy láttalak ma!

Sophie írta...

Háát Bogi=)
Nekem kevés vers szokott tetszeni,de ez tetszik. Szabályos,mégsem erőltetett.
Nem mellesleg tipikus kortárs:D
100 év múlva majd téged átkoznak a diákok a sok memoriter miatt:D:D

Bogi írta...

Köszi.^^
De van ennél sokkal jobb is. Időnként írogatok (és nyeregetek :D), de nekem sem tetszik sok vers. Nem értem őket. Néha még a sajátjaimat sem...

Samu írta...

Én nagyon szeretem a verseid egy részét Bogi:) És szeretem Arany balladáit, Rimbaud verseit, és John Keats-ét is :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails