2009. június 24., szerda

Végzetes csütörtök

"That's why it was so astonishing when I decided to go to my hallway closet and retrieve a revolver that had never been used."

Újra gazlapolok, ami jó, felevenítek néhány régi, és kötök néhány új barátságot. Aztán lassan pakolnom kell, mert csak úgy mehetek el este a Dani bulijára. Ezért nem is tudok ma Anitácskácal találkozni, amit még meg sem mertem neki mondani :S

Elszakadt a karkötőm, ha lesz rá ma időm, akkor csinálok magamnak egy másikat.

Az Akonyat harmadik része sem esett meszire a fájától, legalább olyan jó, mint az eddigiek, ha nem mégjobb. Imádom.

Most szürke ez a nap. Még nem történt benne sem fehér (vidám), sem fektete (rossz). És épp ezeket utálom. Inkább legyen tragédia, csak legyen már valami. Unom, és utálom a szürke egyhangúságot. Brrrrr.

na ki tudja, kitől idéztem a bejegyzés nyitó sorait?
Hát nem nehéz kitalálni... még a bejegyzés címével is segítettem...

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails