egy hét kopog az ajtón

Nemsokára elkezdődik egy új hét. 

És nem tudom miért, de úgy érzem, hogy ez a hét a lehetőségek hete lesz. 

Lehetőség arra, hogy találkozzak életem szerelmével.

Lehetőség arra, hogy sokat nevessek és boldog legyek.

Lehetőség arra, hogy jó jegyeket szerezzek.

Lehetőség arra, hogy írjam a kis krimimet.

Lehetőség sok sok emlékezetes percre.

Várom már

„Igen. A kertvárosban minden egyes új nap új hazugságok garmadával köszönt be. De mindközül azok a legrosszabbak, amiket magunknak mondogatunk elalvás előtt. Amiket belesuttogunk a sötétbe, próbálván meggyőzni magunkat, hogy boldogok vagyunk. Vagy hogy Ő boldog. Hogy megváltozhatunk. Vagy hogy Ő változtat a döntésén. Azzal hitegetjük magunkat, hogy képesek vagyunk együtt élni a bűneinkkel. Vagy hogy képesek vagyunk Őnélküle élni. Igen. Minden este elalvás előtt hazudunk saját magunknak. Kétségbeesetten és elszántan reménykedve abban, hogy mire jő a reggel, minden valóra válik.”