Bár egy héttel később, mint terveztem, de ma végre megnéztem az új Szex és New Yorkot. Kicsit félelemmel vegyes izgalommal ültem be, mert sok sok negatív kritikát olvastam róla. De a félelmem, akárcsak a kritikák, alaptalannak bizonyultak. Szerintem ez a film messze túlszárnyalta az előzőt. A karakterek jobban hasonlítottak sorozatbeli énjükre. A ruhák mesések voltak, a történet bohókás, a táj csodaszép... és a szereplők... ahh, a szereplők.
De volt egy icipici rossz is... megingott Carrie-be vetett hitem. Nekem ő amolyan példakép... egy két lábon járó utópia... és megcsalta Biget. Oké, egy csók volt, és semmi több... de akkor is szíven ütött. Oké, én is csináltam már ilyet... és akkor mindig hitegettem magam, hogy nem megcsalás...de...
olvasók, nálatok megcsalás számba megy egy röpke csók?
Annyira jó volt. És annyira... annyira.... meg kell néznetek. Nekem is olyan álomesküvő kell, mint Stanford-nak volt. Csak még több hattyúval.
1 megjegyzés:
a csók az csók.nem megcsalás.főleg,ha nincs mögötte sírig tartó nagyszerelem.
Megjegyzés küldése