2010. szeptember 27., hétfő
2010. szeptember 26., vasárnap
2010. szeptember 25., szombat
az alma fája...
A kép minősége nem a legjobb. Sem a fényviszonyok. Mindenesetre a célját remélem eléri. A cél pedig nem más, mint hogy lássátok, hogy fel van repedve a szám, és be van dagadva. Oké, lehet, hogy nem olyan hatalmas, és a vérzést is hamar elállítottam...de akkor is. Ezt az ajándékot kaptam Szombat délután az apukámtól. Azért, mert a Mamiéknál lefeküdtem ebéd után pihenni, és amikor felkeltem, akkor szedtem össze 3 cserép virágot, amikor ők indulni akartak. MEgértem, hogy eme tettemre ilyen agresszíven reagált, és csodálkozok, hogy nem törte el mindkét karomat azért, mert 10 perccel később tudtunk elindulni, így ő 10 perccel később ér majd haza, és 10 perccel később tud elaludni.
Amikor a kocsiban kérdeztem tőle, hogy szerinte normális viselkedés-e ez, és a tette indokolt volt-e, a válasza természetesen igen volt. Azt mondta, ő így tudja elintézni a problémáit.
Apám már számos alkalommal vert meg... nem egy-két pofonra gondolok... hanem igenis volt már, hogy engem késsel kergetett, meg is vágott vele... sőt volt, hogy egy egész forgós székkel rontott nekem.
Szerintem halálomat is keze által fogom majd elszenvedni... tán éjszaka egyszer elvágja a torkom. Fenyegetőzött már vele.
Hogy miért tenne ilyet?
Mert ő így intézi el a problémáit.
2010. szeptember 23., csütörtök
találkozás egy régi szerelemmel...
És igen. Megtörtént. Épp délelőtt gondoltam rá, hogy milyen ironikus lenne, ha most fordulna ki a töri tanszékről, és jönne velem szembe, amikor épp egy szénhidráttal dúsított minipizzát tömök az arcomba.
Erre délután, amikor Zsókával ruhát nézni mentünk, szembejött velem.
Semmit sem változott egykori kedvesem.
Lassan egy éve, hogy vége, és számtalanszor elképzeltem az ilyen találkozást, hogy majd felemelt fővel továbbmegyek, széles vigyorral, lássa csak, hogy Ő aztán nem pótolhatatlan...
...ehhez képest a gyomrom megrándult, és a combom remegett. Rágyújtottam, és zavaromba össze vissza kapkodtam a fejem.
2010. szeptember 22., szerda
Bálna...
Jaaaaaaajjjjj!!
Majd elfelejtettem!
Tegnap megvettem a gőtét! Nem tűzhasú gőte, hanem bordás. Csak ilyet kaptam a városba.
A neve sem Huba lett... hanem Bálna.
Keresztanyja Andus, aki szerint úgy néz ki, mint egy krokodil.
A család is megbékélt vele. Apumnak bejön, Öcsémék odáig vannak érte. Anyám...nos ő le akarja húzni a WC-n, de fél tőle, és nem mer a közelébe menni.
....
Ma 20 cm3 Michaelis-féle foszfátpuffer oldatot készítettem 19 cm3 KH2PO4 és 1 cm3 NA2HPO4-ből, így a keletkezett oldat pH 5,59- lett.
Feltűnt egyáltalán valakinek, hogy mostanában keveset (alig) blogolok?
Hiányzok valakinek??Hogy ne törlődjek ki végleg asz emlékeitekből, íme egy kép, ami egy izgalmas közgáz óra végeredménye, amikor is a kezem ügyébe került egy szempilla spirál, egy szemceruza, és egy szájfény.
2010. szeptember 15., szerda
simple question
Galgóczi Erzsébet:
Törvényen belül
"Nem kerülöm és nem is keresem,
Csak kibírom, hogy találkozz velem,
Átnézel rajtam, mint az üvegen,
Átnézek rajtad - s vérzik a szemem.
Egyszer szeretném megkérdezni már:
Törvényen belül
"Nem kerülöm és nem is keresem,
Csak kibírom, hogy találkozz velem,
Átnézel rajtam, mint az üvegen,
Átnézek rajtad - s vérzik a szemem.
Egyszer szeretném megkérdezni már:
Nem fáj néked, hogy néked sose fáj?"
2010. szeptember 13., hétfő
Palomena prasina
Békés éjszakai cigarettázásomat megzavarta e világ legveszedelmesebb élőlényének két egyede.
A zöld bogyómászó-poloska (közismertebb nevén :BÜDÖS BENCE).
Ezek a parányi ám annál gonoszabb lények arra teszik fel rövidke életüket, hogy engem az őrületbe, és az öngyilkosság közeli állapotba kergessenek minden év őszében.
Hangosan repül, büdös, mint a görény... de ez mind eltörpül amellett, hogy gonosz, és ronda, mint a bűn.
Rettegek tőlük, és ezt jól tudják...ezért megtalálnak.
MEgtaláltak a földszinten, most megtalálnak a tizediken.
Nem tudok menekülni előlük.
Félek.
két endoplazmatikus retikulum közt...
Hát itt vagyok.
Hatalmas nagy bocsánat kéréssel tartozom Nektek olvasók! Elhanyagoltalak benneteket... de... hadd magyarázzam meg, hogy miért.
Pontosan egy héttel ezelőtt, Hétfőn vette kezdetét a tanítás a Pécsi Tudományegyetemen.
Hétfői napon két sejtbiológiám volt... ahol a fénymikroszkópokat és az elektronmikroszkópokat elemeztük. Nehezen rázódtam bele (még most se teljesen) a 90 perces órákba. Pláne, ha olyan izgalmas az óra, hogy számolgatod az előtted ülő hajszálait. De azért figyeltem is, és már tudom, hogy ha egyszer DNS lenne kedvem festeni, akkor azt Hematoxylin-Eozinnal tudom megfesteni, mert a DNS acidofil (eozinofil) struktúra.
Kedden két óra növényszervezettan előadásom volt, ami viszont nagyon izgalmas volt, és lekötött. Tetszett :)
Utána meg volt egy órás növényszervezettan gyakorlat, ahol majd krumpli metszet preparátumot fogunk készíteni. :) Ez tetszikˇˇ
Szerda eléggé fura nap. 12-től 13-ig matek gyakorlatom van (gyakorlat!), majd utána 16-tól lesz legközelebb órám, ami este hatig tart, mégpedig biológiai laboratóriumi alapismeretek szakgyakorlat. Ez jó, mert kell ide fehér köpeny, ami olyan, mintha épp a grace klinika díszletéből léptem volna ki.
Csütörtökön matek előadásom van, amit egy kémia követ. Juhúú. Asszem utálom ezt a napot.
Pénteken pedig egy fizika előadás (juhú....) és egy informatika előadás.
Mindezek mellett évfolyam felelős is vagyok, és ez azt jelenti, hogy rengetegen jönnek oda, és nyaggatnak éjt nappallá téve a gondjaikkal... de tetszik.
Szóval minden nap fáradt voltam, nyűgös... ezen kívül befejeztem a szobámat. Szóval sok sok sok dolgom volt, és ez a blog kárára ment.
De már itt vagyok :)
És szeretlek titeket!!!
2010. szeptember 5., vasárnap
itt a vége:)
A nyár utolsó napja.
Gimis ballagás után azt mondták, évezzük a nyarat, mert utána kilépünk az ÉLETbe.
Akkor most hátra hagyva ezt a 18 felkészítő évet, holnap veszek egy nagy levegőt, és belépek a hatalmas kovácsoltvas kapuin a Pécsi Tudományegyetem-nek.
Megkezdem életem első szemeszterét. Félek.
De remélem jó lesz...
Valahol gyönyörű nyár van,
Valahol Európában.
Valahol hazafelé, mindig a nap elé
Úsznak a kifakult, lomha folyók.
Ahogy múlik az éj, ahogy fölkel a nap,
A gyűlölet végre a múltra marad.
És a fák, a vizek, és a tétova szél,
A néma hegyoldal is újra beszél.
Valahol gyönyörű nyár van,
Valahol Európában.
Valahol egy zenekar, éhes és fiatal,
Újból játszani kezd.
2010. szeptember 4., szombat
a mai nap értelme
Perez Hilton szerint kedves vagyok.
Kirakott magáról egy képet twitteren, és kommenteltem, erre kiírta a twittere üzifalára :
PerezHilton @s_samu You're too kind! Xoxo
Kirakott magáról egy képet twitteren, és kommenteltem, erre kiírta a twittere üzifalára :
PerezHilton @s_samu You're too kind! Xoxo
Kösszi Perez^^
(http://perezhilton.com/)
2010. szeptember 3., péntek
Nos úgy látszik hobbim az, hogy a Konzum előtt kávézok. Tegnap is, ma is.
Vártam Anitára (akárcsak tegnap), mert fél órával előbb érkeztem (dettó, mint tegnap...csak most nem volt ott Bogi).
Bementünk a deákba Eszterhez. Megtréfáltuk, és a kis dühöngőjében vártuk kávéval és cigivel :D Aztán többi tanárral is váltottunk pár szót. Majd elmentünk az egyetemre, ahol leadtam a papírt, aminek köszönhetően 6-ától megkezdődik a tanulói jogviszonyom a PTE-TTK-n. A TO-n megkérdeztem, miért lehetséges az, hogy az ETR rendszerben nem minden órát lehet felvenni. Erre azt mondták, elvileg fel lehet. Úgyhogy mozogjunk elvi síkon.
Elvi síkon mozogva polgármesteri hivatalra mentem, onnan meg haza tartottam, amikor megláttam a világ legrondábban öltözött nőjét.
Rózsaszín, csipkés, krepp papírra emlékeztető anyagú egybe részes, buggyos táska, napszemüveg, lógó fülbevalók.... egy 60 éves szatyron.
Nem ízlésficama volt... ő maga volt az.
2010. szeptember 2., csütörtök
2010. szeptember 1., szerda
wake me up when september ends.
Eljött a szeptember.
Új dolgokat hordoz magában.
Új barátságok fognak köttetni, és régiek fakulnak majd ki.
Új szövetségesekre lelek majd, új gonoszságok ellen.
Új ellenfelek várnak majd rám, egy totálisan új világban.
Egy új helyen.
De addig is... lefekszek aludni. Tőletek meg csak annyit kérek...
... wake me up when september ends.
És hányszor segítettél márÉs hányszor hagytál cserbenHányszor kerültem már föléd az ágyban nyakkendőbenSzabad Péntek, szabad Szombat,Szabad szerelmeskedniSzabad Szalai Évával az édenkertben almát szedni
No... tegnap ugyebár megvolt az első egyetemi ZH-m. Kémiából. Kritérium zárthelyi. Elméletileg el kell érnem az 50%-ot ahhoz, hogy kémiai alapismeretek szemináriumot felvehessem... amennyiben nem érem el, és ez az esélyes, kémia felzárkóztató szemináriumra kell járnom. Na most az első variáció szerint mehet az alap szemi + felzárkóztató, a másik verzió szerint ha 50% alatti, nem mehetek alap szemire, tehát egy szemesztert máris tolódik minden.
Nah, nemsokára megyek is be meglesni a dolgokat. Juhééé.
És most írnék világmegváltó dolgokat, de túl vagyok életem első egyetemista buliján az egyetemi Szenes klubban... úgyhogy inkább alszok.
Nézz mélyen a szemembe
Tedd a kezed a farzsebembe
Hajolj bele a hajamba
Dúdold bele, hogy la bamba
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
