2010. december 16., csütörtök

Devil.

A helyszín egy Philadelphiai toronyház. Öt, látszólag átlagosnak tűnő ember beszáll egy liftbe, ami hirtelen megakad. Kapcsolatot teremtenek a biztonsági őrökkel, akik megpróbálnak mindent megtenni, annak érdekében, hogy kimentsék az öt embert. Ekkor még sem az biztonságiak, sem a karbantartók, sem a rendőr tiszt, akinek meggyilkolták a családját, sem pedig a liftbe ragadtak nem tudják, hogy semmi sem történt véletlenül. Hogy a beragadt emberek mind mind sötét múlttal rendelkeznek, amit leplezni próbálnak. De ez még semmi... mert arról sincs senkinek sem halvány fogalma, hogy az egyikük maga az Ördög, aki direkt intézte úgy, hogy a liftbe legyen a személy, aki meggyilkolta az ügyön dolgozó rendőrtiszt családját egy autóbalesetben, az Ördög intézte, hogy a lift megakadjon, és az Ördög intézte azt is, hogy néha-néha sötétségbe boruljon a lift.
Miért? Mert amikor a lámpák kihunynak, a kamera semmit nem tud venni, így gond nélkül gyilkolhatja a liftbe ragadtakat, egytől egyig, hogy kárhozott lelküket magával vihesse a kénköves pokol bugyraiba.
Egy biztonsági őr, aki egy napja kezdett, és priusza van.
Egy fiatal nő, aki gazdag férfiakat zsarolt, majd a saját férjét akarta meglopni.
Egy idős hölgy, aki pénztárcákat lopkod az előtérből.
Egy fiatal, pökhendi férfi, aki adócsaló, és kiforgatja az embereket mindenükből.
Egy fiatal srác, aki részegen rátévedt az autóútra.
De vajon melyikük az Ördög?
Megtudhatod, ha megnézed M. Night. Shyamalan lebilincselő filmjét, az Ördögöt, ami Shyamalan stílusához méltó ( ő rendezte többek közt A falu, A jelek, és A hatodik érzék c. filmet).

Ma eluralkodott rajtam a karácsonyi hangulat^^

majmokbolygója

Sosem fogom elfelejteni a pillanatot, amikor először ért hozzám majom. 
Ördög, a mókusmajmok alfa hímje volt az. Beléptem a ketrecbe, kezemben egy tálcán az élelmük, és megszeppenve figyeltem, amint a majmocskák kiáramlanak, és körém gyűlnek. Ekkor történt az, hogy Ördög a semmiből rátelepedett a vállamra. Nem készítettek fel erre, és nagyot sikítottam. Amikor észleltem, hogy nincs veszély, hihetetlen érzés kerített az uralmába. 
Egy majom falka vezére elfogadott. Rám ugrott, és a vállamon ücsörgött, jelezve, hogy nem tart tőlem, nem vagyok veszélyes.
Ez a pillanat felemelő volt. Azóta természetesen megszokott rituálé, hogy rám telepednek, és ott köröznek a vállamon. A selyemmajmok továbbmennek, és bebújnak a kapucnimba, de gyakorta még a pulóverem alá is.
Hihetetlen mekkora erő rejlik ezekben az apró kis érintésekben.
LEgszívesebben a világ összes emberét bevinném oda, hogy érezze ezt. 
Mert, talán ha minden egyes ember átélné, megérezné, megtapasztalná ezeket a csodákat, akkor kevesebb pusztítást vinnénk végbe a környezetünkben, és talán, de csak talán sikerülne harmóniában élnünk a természettel.
Könnyebben fogadnánk el a tényt, hogy mi is az állatvilág részei vagyunk.

2010. december 14., kedd

Szörnyella Visszatért!

Első körben a bocsánatotokat kérem, amiért magatokra hagytalak Titeket.
Még él bennem az emlék, amikor egy évvel ezelőtt egy ismeretlen lány azt mondta: "Te vagy a leghíresebb pécsi blogger!". Hát... az utóbbi időben nem voltam méltó ehhez a címhez.
DE az amúgy is zsúfolt életembe szeptemberben belépett 146 biológus, október-november tájékat 5 magyaros, és közel egy hónapja Mr. Big is. 
Annak, hogy ma visszajöttem nagyon nagy köze Ruska Rolandnak, és Kozma Dánielnek. Ugyanis ők azok, akikkel még soha nem találkoztam, ám ma délután, életemben másodszor is álmodtam velük, és ezt egy jelnek tekintem ( Roland, volt egy gyereked, aki nem hagyott engem aludni, ezért megharagudtam rá ).
Szóval köszönöm Nekik, hogy álmomban jelezték, vissza kéne térnem az olvasóimhoz.
Idő közben beszőkültem, és önkéntesként dolgozok az állatkertben, vettem két halat, és találtam magamnak egy pasit. Ezt így dióhéjban. 
Kommentben írjátok meg, melyik érdekel a legjobban, és akkor arról fog szólni a következő post.
Ígérem, mostantól nem hanyagollak el benneteket, és rendszeresen fogok írni!!!

2010. október 27., szerda

Az első lépések mindig nehezek. De sikerültek.  Mit tegyek?!

2010. október 24., vasárnap

if i'm so sad

ha elszomorodok valamiért, mindig eszem egy nagy adag eperfagyit.
most is elkélne egy :)

2010. október 23., szombat

Ő-k.

"Ha eljön a nagy Ő, egyáltalán nem biztos, hogy marad is" - tartja a Szex és New York. 
Samu életéjez kibővítve: Attól, hogy te találkozol a nagy Ő vel, egyáltalán nem biztos, hogy neki nincs nagy Ő-je".

Mindegy... Anitával tegnap beültünk kávézni-fagyizni a király utcán az egyik cukrászdába... és ott mondott egy ötletet. Hogy ki az, aki talán segíteni tudna. És beláttam, igaza van.
Szóval RuskaRoland... a segítségedre van szükségem.

2010. október 21., csütörtök

speak.

Tegnap este (ma hajnalban?) Zodával, az erkélyükön folytatott mélylélektani beszélgetés után szó szerint égető és kínzó vágyat érzek arra, hogy valakinek elmondjam. Hogy kimondjam. Kiadjam magamból. De kinek? Max. neki... régi barátoknak soha... Ő valahogy olyasfélének ismert meg... amilyen vagyok. Azt mondta már régebben is amikor látott, arra gondolt, maszkot hordok. Átlátott rajtam, és ez előtte nem sok embernek sikerült. Így maximum neki.
Vagy megtartom magamnak, és saját házamat teszem bitómmá. 
Elbizonytalanodtam.

AMúgy meg vicces, hogy ők az első meleg pár, akiket személyesen is ismerek. Előtte csak Roland és Dani voltak, és az más :) Mert ott nincs olyan érzésed, hogy baszki, tényleg létezik a szerelem, csak engem kerül el kurvára. Mert azt csak olvasom. Tudom, hogy valóság, de csak olvasom. Zodáékat viszont láttam, és bármennyire is örülök, hogy találtam két értelmes, kedves, megértő és vicces srácot, akik járnak... akkor is így ott van bennem, hogy látom, mi az, ami nekem nem adatik meg.

És ami még külön kibaszás, hogy az Árkádos szexi virágosfiú is ott lakik velük, és kiderült, hogy meleg.

szóval akasszatok fel.

De komolyan... hozzatok egy kötelet, hadd lógjak.

Holnap Anyu befesti a hajamat. És szőke leszek. Nem sárgás-szőkés... hanem SZŐKE^^ szőőkee :D 
juhúúúúúúúú

És holnap egész nap káposztát fogok enni.
Holnapután egész nap zöld almát.
Azután egész nap répát.
Aztán meg majd kitalálom még... az odébb van.
Hajrá hajrá hajrá hajrá Samu.

Szeretlek titeket.

2010. október 20., szerda

Dolce far niente.

Dolce far niente.... vagyis édes semmittevés.
Csak fekszek az ágyban,  a külvilágról tudomást sem véve olvasom újra a Napsütötte Toszkánát, és közben Frances Mayes helyébe képzelem magam, ahogy az olajfák teraszának árnyékában iszok egy pohár bort, előttem egy tál borókabogyóval és pancettával párolt fürj.  Sárga nőszirom, pipacs, levendula, búzavirág, mezei kardvirág, jázmin, és sárga rekettye bukkan itt ott elő az olajfák, fügefák, szőlőtőkék tövében, és beteríti a birtokot, ami akkora, hogy két nap alatt szántja fel két ökör.

2010. október 19., kedd

post it.

Vettem magamnak egy rózsaszín post-it-et, 2 tollat, és délután még tervezek venni jó sok minden apróságot, amik kellenek.
Szoba dekoráció folytatódott, a szülinapomra kapott Alkonyat-os képeslapot kiragasztottam a falra.

Este kiderül, hogy Anitával megyünk-e Lady GaGa koncertre. Drukkoljatok, hogy menjünk. Léccilécci.
Most meg ebédelni fogok, utána meg ablakot, és tükröt tisztítok. Mi mindent meg nem teszek annak érdekében, hogy ne tanuljak.

2010. október 18., hétfő

maa

Öszi szünet van, és ez jó.
Fekszem az ágyban, és azt tervezem, mit is csináljak ma.
Hááááát....szerintem nem ártana egy kis sejtbiológiát tanulni. Elvégre Hétfőn ZH.
Kurva jó, hogy a HÖK elvileg 15-én utalta az ösztöndíjamat, gyakorlatilag még mindig semmi.
Szerintem iszok egy kávét/ kakaót, rendbe rakom a szobámat (csak nagyjából kell, mert a hétvégén takarítottam)... és csinálok valamit. AMi egy ideális világban sejtbiológia tanulás lenne, de én valahogy úgy érzem, hogy ma nemigen fogom lapozgatni. MEglátjuk.

2010. október 17., vasárnap

polip :)

Ma egy polipot fűztem. De jól el is fáradtam... kurva sok lába van egy ilyen jószágnak....

2010. október 16., szombat

kreatívan.

Most sajna nem tudok egy hosszú, részletes, elmesélős dolgot írni, mert nagyon kevés az időm. DE...ígérem, hogy a hétvégén lesz olyan is.
Most csak pár képet hoztam Nektek, amivel feldobom a szobámat...hogy még jobban úgy nézzen ki, mintha egy giccses bolt kirakata lenne :)

Szóóóval... Anyuval az utóbbi időben rákaptunk a gyöngyfűzésre... ő madárpókokat csinál, az én lelkivilágom ennél finomabb, aranyosabb állatkákkal próbálkozom. Íme egy, a polcon pihenő kardszárnyú delfin :

Ez a kakadu pedig az ágyam feletti virágos polcról lóg le :

És igaz, a következők nem az én kezem munkái, de azért kiraktam őket, mert nagyon tetszenek :) 2 origami pillangó, amit Boró nevű csoporttársam csinált. Damillal lógattam le őket a szárnyuknál fogva a karnis széléről, így mikor nyitva van az ablak, és jár a levegő, a pillangók táncot járnak :)

2010. október 13., szerda

jövőő

Holnap lemegy a növszervtan ZH... utána postolok jó sokat. Készüljetek.

2010. október 4., hétfő

Hello, hello, baby;
You called, I can't hear a thing
I have got no service,
In the club you see, see,
Wha-wha-what did you say?
...Oh, you're breaking up on me...
Sorry, I cannot hear you,
I'm kinda busy
 

^^

2010. október 3., vasárnap

Karcsii

Miután a buliról hazaértem, lefeküdtem aludni. Pár órával később csörög a telefonom, Apu az, hogy menjünk el szavazni. Elment az egész család, behajigáltuk a cetlit...aztán hazafele jövet apu meglepetést tartogatott: elvitt minket Villányba a vörösbornapok záróestjére.
Két legyet ütött egy csapásra, anyu nagy szerelme Dolhai Attila, és az én nagy szerelmem Peller Károly is fellépett az este, és annyira joo volt^^
Utána anyu vett Nekem egy PellerKarcsi CD-t, amit dedikáltatott vele, és Szendy Szilvivel, majd megkérte, hogy ha odavisz engem, akkor csinálna-e velem közös képet :D Odamentem, Karcsi kezet fogott velem, bemutatkozott, pózoltunk,és utána előre is boldog szülinapot kívánt, és odaadta a CD-t^^
nagyonnagyonjoovolt^^

2010. szeptember 29., szerda

good bye Gloria

Gloria Stuart... 97 éves kora óta drukkoltam Neki, hogy 2010-ben megérje a 100. születésnapját.
Júliusban gratuláltam is Neki hozzá itt, a blogomban. Az utolsó napokban annyira féltem, hogy meg ne haljon...hogy csak na.
Leginkább idős Rose-ként ismerjük... az ő emlékein keresztül tárult fel szemünk előtt a Titanic tragédiája...ő Kate Winset időskor mása.

Rose Dewitt Bukkater a történet szerint 100 évesen hunyt el álmában, miután bedobta az óceán szívét a tengerbe ott, ahol annak idején a Titanic elsüllyedt.

Gloria Stuart a való életben 100 évesen hunyt el álmában, Los Angeles-i otthonában, miután 5 éve küzdött a tüdőrákkal.

Isten veled Gloria.
 https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJtUmOR9cGIA2WbfXu9oGXghYBuaxJb3QSPtfzHmJrlchePVZQ5gD2BIETwTtwMYjom94_BAjS0R-QCYNel0Zf3_bIfcX31gn62E5GgmbEsnmnpGuhB4ikUvVwdsMB2LQ31QqcKNjkju4/s1600/GLORIA+STUART.jpg

2010. szeptember 27., hétfő

És igen...egy egész GLEE rész Madonnának és az eszmének szentelve.
Hmm... Madonnizmus.
Madonnista vagyok.

papa ne prédikálj

Megfertőzött a GLEE. Magáról a sorozatról majd később írok. A lényeg, hogy folyton énekelnek benne, és már az első résztől kezdve görcsösen vártam, hogy mikor hangzik fel egy Madonna dal.
És a 11. epizódban végre meghallottam a papa don't preach-et.
Döntsétek el, hogy ki a jobb.
Én elfogult vagyok :D
Eredeti:


GLEE:


Szerintem amúgy mindkettő jó :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails