2011. március 21., hétfő

sajnálom, engesztelés, LiebsterBlog♥

Szervusztok Kedves blogolvasók -vagytok még egyáltalán?-!
Sajnálom, hogy ígéreteimhez híven alig vagyok itt. Had szabadkozzak, hogy miért nem írok:


Évfolyamfelelős vagyok, ami azt jelenti, hogy 146 ember évfolyamszintű problémáiért felelek.
Önkéntes vagyok az állatkertben, hetente annyiszor megyek, ahányszor csak tudok, és 8, illetve 12 órán keresztül fizikai munkát végzek, és ez nagyon le fáraszt (fel a hegyre, le a hegyről, fel, le, kakipucolás, etetés...stb.).
Az egyetemen is szeretnék helytállni, mert nem engedhetem meg magamnak, hogy átrakjanak fizetősre.
Rengeteg értékes emberrel ismerkedek meg naponta, akik annyira magukkal ragadnak, hogy csüngök minden szavukon.
A magyarországi Jane Goodall Intézet tagja vagyok, most van alakulóban a Rügyek & Gyökerek csoportunk, és beindítani valamit mindig nehéz.
Ezenkívül jótákonysági akciókat, és programokat szervezek az állatkertnek.
Gondolkodom, hogy csatlakozzak a GreenPeace-hez, vagy a WWF-hez.


Szóval el vagyok havazva. Sajnálom, hogy nagyon nagyon nagyon ritkán írok.
De egy nap nekem is 24 órából áll, és sajnos vannak olyan dolgok, amiket bár nagyon szeretek, imádok csinálni, egyszerűen nélkülöznöm kell. Ilyen sajnos a blog is.
De engesztelésképpen hoztam Nektek egy képet, és egy videót:



És



Ezen kívül kaptam egy újabb blogdíjat Zirától, nagyon köszönöm Neki! Olvasgassátok a blogját, mert megéri :)


Feltételek:
1, Egy bejegyzés amiben a díj logója megjelenik és a szabályok feltüntetésre kerülnek.
2, Belinkelni azt a személyt, akitől a díjat kaptad és tudatni vele, hogy elfogadod.
3, Továbbadni 3-5 tehetséges blog társadnak és ezt tudatni is velük

Az én listám, akiknek továbbadom a díjat;

2011. február 19., szombat

Szomorú Vasárnap száz fehér virággal,
Vártalak kedvesem templomi imával,
Álmokat kergető Vasárnap délelőtt,
Bánatom hintaja nélküled visszajött,
Azóta szomorú mindig a vasárnap,
Könny csak az italom, kenyerem a bánat,
Szomorú Vasárnap.

Utolsó Vasárnap kedvesem gyere el,
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel,
Akkor is miránk vár virág, és koporsó,
Virágos fák alatt utam az utolsó,
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak,
Ne félj a szememtől, holtan is áldalak,
Utolsó Vasárnap.

2011. február 16., szerda

ember.

Tegnap, még mielőtt mindent megtudtam volna, már eléggé ki voltam borulva.
És mennem kellett... levegőre, a szabadba, a hidegbe, cigizni, sétálni...
Anita, hű társam a bajban, mint máskor, most is ott lépkedett velem.
Eszembe jutott, hogy Rácz Zsuzsa Terézanyuja egy platánt ölelgetett, amikor hasonló hangulatban volt.
Így kerestünk egy nagy fát, hogy át tudjam ölelni, szorítani, csak érezni a hideg kérgét, hogy megnyugtasson. Miután ezt megtettem, annyit kérdeztem: Miért nem születhettem fának?
Anita válasza egyszerű volt: Mert embernek születtél.
Ma gondolkodtam ezen. Embernek születtünk, és nem is ez a nehéz, vagy a kihívás...
de majd ha eljutunk oda, hogy látogatásunk a földi létben véget ér, vajon melyiküknek sikerül egész életében embernek maradnia?

2011. február 15., kedd

32

Beleuntam a szórakozásba, felültetésbe.
Kibaszottul.
Elegem van.
A kurva élet bassza szájba a kettékúr köcsög mocskos rohadt fasszopó pudvás retkes ocsmány értelmetlen balfasz nyomorult kretén világot.
kibaszottul elegem van.
De gecire.
Most... meg akarok ütni valamit.
Valakit.
Őt.
Magamat.
Aberrált idióta vagyok, amiért belemegyek a hülye tetves játékokba....
mégis mi a telibekúrt faszt várok én?!

2011. február 13., vasárnap

tátongó szívében szögesdrót

Fúúú baszki mi mindenről kéne Nekem mesélnem... X-faktor koncert, felvonulás, FarsangoZoo... de most inkább valami másról.
Megismertem egy személyt valamelyik nap. Fura, és érdekes kisugárzása, lelki világa, gondolatmenetei, világnézete van... de valahogy nagyon emlékeztet egy szívből szeretett személyre. De valahogy meg mégis teljesen más. És nem tudom.
Nem mondok semmit, mert nem élem bele magamat.
Mert hát eddig a szerelmi-kapcsolati fokmérőm igazán a béka segge alatt van... szóval...
de azért egy bögre reggeli tea mellett lehet ábrándozni, nem igaz? ^^

2011. január 30., vasárnap

zoo

Miért van az, hogy 19 éves, fiatal egyetemista létemre szabadidőm nagy részét inkább töltöm munkával az állatkertben, mint bármi mással?
Azt hiszem ez egy menekülés. Kicsit belefáradtam már a világ álságosságába. Elegem van az üres, szürke emberekből, akik mellettem élnek. Elegem van a hazug szavakból, az önsajnálatból, a nyomorúságokból.
Odafent az lehetek aki vagyok, senki nem vet követ rám. Nincsenek rossz megjegyzések, panaszok, lelki gondok. Odafent hálás, szőrös pici lények vannak, akiknek közelsége megnyugtat.
Nem is munka... terápia.
Minden lelki eredetű problémára gyógyír.

2011. január 26., szerda

Az élet ritkán igazságos. 
Sőt...talán sose. 
Hé Mester, lehet, hogy be lett fejezve a nagy mű igen, a gép forog... de az alkotó már ne pihenjen. Ráférne egy alapos reparálás a gépre... mert totálisan az ellenkező irányba forog...fordítva van bekötve.

2011. január 25., kedd

GyőR

Nagyon jó volt Szandinál Győrben. Örültem, hogy vele lehetek, énekelhetünk, táncolhatunk, nevethetünk, sírhatunk, partyzhatunk.
Nagyon nagyon jó volt :)
Lesz még ilyen ;)

2011. január 24., hétfő

A siker...

4 éves korban: ha nem pisilsz be

12 éves korban: ha vannak barátaid

18 éves korban: ha van jogsid

20 éves korban: a szex

25 éves korban: ha pénzt tudsz szerezni

50 éves korban: ha pénzt tudsz szerezni

60 éves korban: a szex

70 éves korban: ha van jogsid

80 éves korban: ha vannak barátaid

90 éves korban: ha nem pisilsz be

2011. január 22., szombat

pizsipartyyyy

Szandika Pizsipartyja indulásra kész :)
Pár perc, és jön a vendég tömeg :) Remélem nem fognak meglincselni :)
Jól érzem magam, és ettem protophytát, de erről majd később (már kezd hatni a tequila).
Csók mindenkinek.

2011. január 21., péntek

Élőben Győrből^^
Pusszi Nektek!

Szandi, írsz vmit az olvasóközönségnek??

Győrladaméron vagy ,ides...
Most nemsokára evés lesz.
Aztán gyors pakolás.
Aztán Ivetthez megyek.
Aztán bepakolok az útra.
Aztán lefürdök, és borotválkozok.
Aztán ki a buszra, és meg sem állok egészen Győrig :)

stockholm

Belle,
C'est un mot qu'on dirait inventer pour elle
Quand elle danse et qu'elle met son corps a jour, tel
Un oiseau qui etend ses ailes pour s'envoler
Alors je sens l'enfer s'ouvrir sous mes pieds

J'ai pose mes yeux sous sa robe de gitane
A quoi me sert encore de prier Notre-Dame?
Quel
Est celui qui lui jettera la premire pierre?
Celui-l ne merite pas d'etre sur Terre

Oh Lucifer! Oh! laisse-moi rien qu'une fois
Glisser mes doigts dans les cheveux d'Esmeralda




2011. január 20., csütörtök

venus of willendorf


Ma azon tanakodtam reggeli teám szürcsölgetése közben, hogy milyen érzés lehet a willendorfi vénusznak lenni ebben a világban?
Úgy értem az egyik legkorábbi emberkéz által készített emlékünk a múltból, a nőiesség, és a termékenység szimbóluma. Egy karok, lábfejek és arc nélküli dagadt nő pár centiméteres szobra.
Ránézésre semmi nőies nincsen benne, a dudái baszott nagyok, és lógnak a térdéig, a hasa akkora, hogy lassan saját gravitációs mezője lesz... semmi szépség, semmi báj...
és mégis egészében nézve maga a nőiesség, és termékenység.
Milyen lehet neki? Végigélte a fáraókat, látta felemelkedni, majd elbukni Rómát, túlélte a törökök hódítását, megélt két világháborút, terrortámadásokat... ez a nő becslések szerint mintegy másfél milliószor volt tanúja a napfelkeltének.
És most egy olyan korban kénytelen élni, ahol modellek halnak éhen, és hirdetik, hogy csak akkor lehetsz boldog, ha bőr tapad a bordáidhoz, és csak vékonyan érheted el céljaidat.
Ha én lennék a willendorfi vénusz... mostanában sokat sírnék.

2011. január 19., szerda

Régen éreztem olyan jól magamat, mint Tegnap este ♥
Wenn ich tanzen will,
dann tanz ich so wie’s mir gefällt.
Ich allein bestimm' die Stunde.
Ich allein wähl die Musik.
Wenn ich tanzen will,
dann tanze ich
auf meine ganz besondre Art.
Am Rand des Abgrunds
oder nur
in deinem Blick.

2011. január 18., kedd

úgy érzem magam, mint egy 50 éves nyanya... bánatomra ugyanis tegnap egész nap Kovács Kati volt a gyógyír.

2011. január 17., hétfő

Alf makes me happy

mivel reggel úgy keltem, hogy már pedig én sohasohasohasem leszek boldog, írtam egy levelet QueeRolandnak, aminek a lényege az volt, hogy jó, hogy ott vannak ők, mert ők ketten egy pozitív jövőkép, és az egyetlen meleg ismerőseim, akik konkrét, hosszútávú, boldog párt alkotnak.
De a többiek többen vannak, másik végletet képviselnek, és és és... ilyenkor nem tudom, lehetséges-e tartós kapcsolat, meg boldogság, meg szivárványos szárnyas pónikon való repülés a naplementébe...stb.
Szóval miután írtam Neki (amiért most még szarabbul érzem magam, mert közben kiderült, hogy szar kedve van, és nagyon beteg volt, és megevett egy macskát ), tükörbe néztem, és elborzadtam, hogy egy lenőtt hajú, hájas rondaság néz vissza, akihez a normális gondolkodású emberek bottal sem nyúlnának hozzá... és lementem a boltba egy doboz cigiért, majd miután világgyűlöletemben és önutálatomban elszívtam egy szálat, hazajöttem.
Az ajtóban a postás nénire ráhoztam a frászt, mert hátulról ráköszöntem (igazából üvöltöttem)... és akkor mondta, hogy jött egy csomagom.
Igen... megjött Alf.
És Alf kicsit örömmel tölt el jelenleg.

De ez nem változtat a tényeken... és a legszarabb, most is egy hisztizős, sajnáltatós, önmarcangolós bejegyzést írok, ahelyett, hogy tennék azért, hogy boldog és kiegyensúlyozottabb legyek.
átkozlak téged nagyvilág.

2011. január 16., vasárnap

Hogyan alakítsuk át élőhelyünket Tropicariummá (part 1)

Mi jut eszünkbe először a tropicarium szó hallatán? Egzotikus állatok, egzotikus növények, cápák, majmok, krokodilok...stb.
Szép látvány, jó oda látogatni... de pár napja rájöttem, kezdek a saját szobámban kialakítani egy fapados tropicariumot.
Növények dzsungele már megvan...
Valamiféle filodendron...


















rákvirág és "szerencse bambusz"...























viaszvirág...



















és egy újszülött kis mangó...

























 És akkor ezek csak azok a növények, amik jelenleg a szobámban vannak, amiket odakint a lépcsőfordulóban teleltetek, azokról most szó se essék... szóval növények kipipálva...
állatok!
Bálna új lakhelye...

Madonna és Lady GaGa új medencéje...

Hermész lakosztálya...


De ha már esőerdő, akkor Borneó, vagy Szumátra... ahol az egyik kedvenc főemlősöm él... így mindenképpen be kellett csempészni a saját kis tropicariumomba egy orangutánt ^^

Meg persze az állatkerti relikviák sem hiányozhatnak...

2011. január 15., szombat

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails