"Nem tudom, meddig ültünk ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én életemnek vége – olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel."
4 megjegyzés:
muszáj elolvasnom.
muszáj bizony :D
muszáj megvennem. és már csak 37 nap Edward (L) :D
így van Bells!! Csak 37 nap!!!!
Megjegyzés küldése