Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben. Mert a legeslegjobbnak mindig fájdalom az ára... Legalábbis a monda szerint.
A madár, begyében a tövissel, változhatatlan törvénynek engedelmeskedik; nem tudja, mi űzi-hajtja, hogy fölnyársalja magát, s dalolva haljon meg. Amikor a tövis beléhatol, még nem tudja, hogy a halál közeledik, csak dalol, dalol, amíg csak annyi élet van benne, hogy egyetlen hangot kiadjon. De mi, amikor a tövisre fölnyársaljuk magunkat, mi tudjuk. Mi értjük. És mégis, mégis megtesszük. Mégis megtesszük."
5 megjegyzés:
Egyik kedvenc könyvem^^
Még nem olvastam, csupán megrendeltem :)Neked ezek szerint tetszett :) Remélem nekem is fog:D
hihetlenül jó! én is odavagyok érte! :) fent is van a blogos listámon. :) nem véletlenül.
Igen Sziróna, onnan jött az ötlet, hogy utánaolvassak :)
örülök. :)
Megjegyzés küldése