2009. október 27., kedd

Veszteségek

Miért nehezítem meg a saját életem? Miért megyek fel az iwiw adatlapjára, olvasom el a kis hülye dolgait, amiken úgy mosolyogtam? Miért nézem meg a képeit, amik úgy megtetszettek? Miért nem tiltom MSNről, ahol úgy beleszerettem?
Miért hiszem, hogy túl vagyok rajta? Aztán bebizonyosodik, hogy még koránt sem.
Nem kis barátom. Ezt a meccset még nem játszottam le. Bármennyire is egyszerű volna azt hinni, még nincs vége.
Még mindig nagyon tudsz fájni.

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Pont ezért nem mentem fel min. 1 hónapig iwiw-re. Nem akartam látni, nem akartam, h boldog legyen, nem akartam, h legyen. Eltűntem inkább.
Mára könnyebb, van ami feledteti velem az iwiw-et: facebook. Nagyon tudom ajánlani, fantasztikus oldal! :) Tesztekkel, játékokkal és soksok emberrel ^^

Kitartás!
ui: valamikor fussunk össze!
nac

Petrus írta...

Samuka! sikerülni fog az h túl legyél rajta, ha egyedül nem megy én itt vok. én is most vok azon a szinten h megvan az h túl vok a Danin,neked is menni fog bár sztem nekem azért vki segítségemre volt... de ha beszélni akarsz tod h én itt vok:) szeretés van(L)
puszi:*

Zsopi írta...

Hogy miért? Mert szeretted. Mert törvényszerű. Mert muszáj fejjel menni a falnak, hátha veled máshogy lesz, mint másokkal, de nem.
Fájni fog, és csak Neked fog fájni. Én is nézegettem a képeit, az adatlapját, sőt a másikét is, akiért elhagyott... kegyetlenül fájt, zokogtam közben, és utáltam őt, magamat, a másikat és a világot is az igazságtalansága miatt.
Aztán beleuntam, hogy egy ilyen nyikhaj miatt vagyok én (sőt ÉN!!!) roncs, és letiltottam, nem néztem, nem érdekelt (nem a francot nem), fájt, de már nem annyira, és tartottam magam.
Légy erős, eljön az a pillanat, amikor rájössz, Belőled csak egy van, R-ból meg sok. Egyértelmű ezek után, ki az értékesebb. ;)
Addig is ott vagyok, még ha a lakatunkat elnyelte is az ár. :)

Unknown írta...

Samukám!
TEljesen egyet értek Zsopival!
Valóban nem lejátszott meccs ez.. meg kell vívnod a magad harcát, amiben mindannyian segítünk: mi a barátaid!!!

ilike írta...

Samukám, csatlakozom Zsócihoz, Erikához! Sajnos nehéz most Neked, nagyon. De hidd el, eljön az az idő, amikor Te nagyon boldog leszel. Higgy nekünk, a barátaidnak! Szeretünk.

Nora B. írta...

Én másfél évig voltam oda valakiért. Én is nézegettem minden fellelhető dolgot róla. Ha jól esik nézd azt a kurva adatlapját, valamiért megnézi mindig az ember, és titokban jó látni (olyan bizsergő érzés, mikor kiszakad a szíved), noha bosszantó is.
De előbb utóbb halvány emlék lesz... az más kérdés hogy legközelebb az ember már nem áll úgy senkihez mint azelőtt.
Senki nem tud segíteni.
Élni kell tovább.

csiribí írta...

itt tartok én is:( de már múlik a fájdalom..(múlik a francokat)
fel a fejjel

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails