"Ahol a szivárvány földet ér"

Köszönöm, hogy értem jöttél
út porából felemeltél
Köszönöm, hogy életemnek
új értelmet adtál

Köszönöm, hogy segítettél
a bajban nem feledtél
Köszönöm, hogy megérezted
szükségem van rád

Köszönöm, hogy erőt adtál
bánatomban vígasztaltál
Köszönöm, hogy hozzám mindig
türelmes voltál

Köszönöm, hogy elviseltél
lehetetlent sosem kértél
Köszönöm, hogy megértetted
szükségem van rád

Ki tudja, nélküled hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem

Köszönöm, hogy rám találtál
köszönöm, hogy velem voltál
Köszönöm, hogy végül mégis
magamra hagytál

Köszönöm, hogy elengedtél
hálát sosem követeltél
Köszönöm, hogy megérezted
nincs szükségem rád

Ki tudja, melletted hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem

Meggyógyultam :) Én ennek hihetetlenül örülök! Leszámoltam a múlttal, és legnagyobb rosszal :) Ugyanis MSN-en egy német szerelmes szöveg volt kint nála... vmi olyasmi, hogy "Szeretsz, vagy csak álmodok? Had álmodjak tovább..." Vagy nem is tudom... mindegy. Szerelmes szöveg, az undormányos német nyelven. Mindegy... elolvastam, és nem éreztem semmit. De abszolút semmit. Nem örültem, hogy boldog, nem szomorkodtam, hogy nem nekem szól. Egyszerűen nem érdekelt. Ezek után pedig tesztelni akartam a korlátaimat. Kitöröltem a telefonszámát. És semmi! Kitöröltem az smseit! Semmi! Abszolút nem örülök neki, és nem is bánom. Semmi. Közöny. Áldott békét hozó közöny. Ezzel a versel mondok örök istenhozzádot. Éld az életed. Ahogy akarod. Nem érdekel. Közöny.
Megértettem amit Zsopi írt. Nem én vesztettem. És most ennek örülök. Egyszerűen... áhh, nem szaporítom tovább a szót. Ez a vers mindent elmond helyettem.
Köszönöm